Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században
Kevés gyilkosságról van értesülésünk; egyik részletezett esetünk 1800ban fordult elő, mely bűntény következtében kapta a tetthely a ,,Nyakvágó" elnevezést. Egyetlen öngyilkosságról van följegyzésünk a XVIII. század első feléből Kohári Gergelyéről, aki fölakasztotta magát (Baky J. : i. m.) A múlt század hatvanas éveitől találkozunk „gyufa általi önmérgezés"-sel, kútbaugrással, önakasztással, értelmiségieknél lőfegyveres öngyilkossággal egyre gyakrabban. A múlt század végén helyi sajtónk fásult gúnyolódással sorolja fel a Fölső-Kiskunság heti életuntjait. Nyilván szerepe van e jelenségben mind a gazdasági, mind pedig valláserkölcsi — újabban erkölcsi — tényezőknek. (Igazán megérdemelné e téma a történelmi elemzést, hiszen köztudomású, hogy hazánk vezeti Európa önkéntes halálba táncolóit, idehaza pedig BácsKiskun megyéé a pálma.) Pestis A XVIII. század nem tudott megegyezni, hogy levegő útján terjed-e a pestis vagy közvetlen érintkezéssel. Igaz, ceak 1894-ben fedezték föl kórokozóját nagyjából a kórokozóját hordozó patkánybolhával egyidejűen, (bár olvashatunk az újabb szakirodalomban az emberbolháról, mely szintén lehetett az európai járványok terjesztője.) 47 Magyary—Kossá nélkülözhetetlen adattárában találtunk egy meglehetősen homályos utalást az 1709-es kiskunsági pestisre, de valószínűen elírásról van szó. 48 Elégséges adalékkal rendelkezünk viszont 1739—-40 között ,.a' nagy gonosz, Nemzetünket fojvást pusztított döghalál"-ról. Előzményéhez annyit, hogy III. (VI.) Károly csapatait már megtizedelte, mikor megkötötték 1738-ban a belgrádi békét a törökkel. A temesvári téli szállásra rendelt csapatoktól terjedt szét aztán a járvány hazánkban, Ausztriában, Lengyelországban. Éppen a csapás tanulságain okulva állította föl utóbb Mária Terézia az ún. kontumácia-stációkat (vesztegzár-állomásokat) a magyar és erdélyi határokon, mely intézkedés üdvös hatására a továbbiakban elmaradtak a járványok hazánk belsejében. (A vesztegzárról kitűnő tájékoztatást ad 1721-ben a Nova Posoniensia a marseille-i pestis kapcsán, még annál is szemléletesebb azonban leírása Mikszáthnak A fekete város c. regényében, melynek hitelét biztosították Takáts Sándor szaktanácsai.) 47 VEKBRDI László: Kalandozás a tudományok történetében. Bpest, 1909. 473. 1. 48 A már idézett, 1791-es krónikáját író Baky János gyermekkorában még ismerte Rákóczi szabadságharcának itteni veteránjait, többször említi az 1739—40 között pusztító pestist, 1709-ből azonban csak a nótárius tinóvásárlásait jegyezte föl az akkor még meglevő dokumentumokból, továbbá a íiilöpszállásiakat, akik engedélyt kaptak ide való beköltözésre barmaikkal együtt.