Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970

Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970. PINTÉR ILONA A Duna—Tisza köze a háború után egészségügyi vonatkozásban is az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozott. Magas volt a csecsemő- és atbchalandóság, alacsony a születési arányszám. Emellett a vidék egészségügyi helyzetét és fejlődésének ütemét döntően befolyásolta az a tény, hogy BácsKiskun megye 1950-ben alakult. Nemcsak megyei igényeket kielégítő egészségügyi intézményei nem voltak, de az irányító szervezetet is teljesen újonnan kellett kialakítani. A megye gyógyító-megelőző, közegészségügyi és járványügyi munkájának szervezésére, irányítására és felügyeletére hivatott megyei közegészségügyi és járványügyi osztály a volt Kecskemét városi tisztiorvosi hivatal épületében, a volt városi tiszti főorvos vezetésével kezdett munkához.

1 Az osztálynak a megye területén levő 4 kórházra, 2 rendelőintézetre és az itt élő kb. 300 orvosra építve kellett kialakítania azt a szervezetet, amely meg tudott felelni az új társadalom és az új igények támasztotta követelményeknek. Tanulmányomban a megye létrejöttétől 1970-ig igyekeztem nyomon kísérni a fejlődés fő vonalait a megyei tanácsülési és végrehajtó bizottsági ülésjegyzőkönyvek, a megyei egészségügyi osztály iratai, valamint statisztikai adatok

2 felhasználásával. Munkámban nem törekedtem a változások mélyebb elemzésére. Részben azért, mert ennek megtétele, úgy gondolom, egészségügyi szakember tollára kívánkozik, másrészt pedig a rendelkezésemre álló rövid terjedelem sem adott erre lehetőséget. Célomnak mindezek okán azt tekintettem, hogy a Bács-Kiskun megyében végbement fejlődésről rövid, összefoglaló áttekintést adjak, kitérve a járóbeteg- és fekvőbetegellátás, a gondozóintézetek, az anya- és csecsemő védelem, a gyógyszerellátás, a közegészségügy és járványügy és a szociális gondoskodás területén történt főbb eseményekre és eredményekre. 1 BKmL. Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésjegyzókönyve (a továbbiakban: vb jkv.) 1950. VI. 19. 2 Statisztikai táblák közlésekor a lelőhelyet akkor adom meg, ha kész táblát vettem át. A közölt adatok az esetek döntő többségében különböző statisztikai kiadványokból származnak. Munkámban a következő kiadványok egészségügyi adatközléseit használtam fel: Bács-Kiskun megye fontosabb statisztikai adatai. 1951—1904. BácsKiskun megye Statisztikai Évkönyve. 1965—1970. Területi Statisztikai Zsebkönyv. 1966., 1971. Statisztikai Évkönyv. 1956—1970. Területi idősorok. Bp. 1969. KSH. Területi idősorok. 1965—1974. Bp. 1976. KSH. 16 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 225