Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PASTYIK ISTVÁN Pataj egészségügye a tanácsüléseken 1799-ig
pálcaütésre és egy tallér 117 megfizetésére büntette, de a két csordásnak ,,az is megmondatott, hogy egymásnak határt ne szabjanak." 118 Könnyebben sérült meg a keze Szőke Jánosnak 1798 őszén, amikor az ifjabbik Monda Mihály ,,a' Város Házához kisérte". December 10-én többszöri „rettenetes káromkodásáért 'e szomszédjainak embertelenül való mocskolódásokért [. . .] 15 kemény pálczákat kapott" Szőke halmazati büntetésként. 119 Kutyaharapástól lett sebes Szél József fia, akibe Kontra János kutyája mart. A gyerek a szálláskertekben csatangolt, és ott történt a baj. A kutyát éppen azért vitte oda a gazdája, mert „mikor kölykes volt igen rajta hajtatott az emberen". A fiú apja Kontrától követelt kártérítést, mert a gyerek gyógyíttatása sokba került Bekes József borbélynál. A tanács 1799 február 21-én hozott salamoni ítéletére 120 még visszatérünk A gyógyítás ára című részben. Házastárs kínzása 1797 őszén történt, hogy az ifjabbik Német Györgyöt „az uttza Birák rajta kapván éjtszakának idején hogy a' feleségét kínozta 's alig menthetvén ki kezéből ; az árestomba 121 magát be hajtották." Németné másnap ment a városházára panaszával. A tanács 1797 november 25-én foglalkozott az esettel. A házastársak azt vallották, hogy nyolc évig békességben éltek, és csak három esztendeje „czivakodnak". Veszekedésüknek „leg inkább Német Györgynek gyakori bor itala 's feleségének a' mi ' rajta véghez vitt pirongatása volt az oka". A férfi „keményen megintettetett", de „az Asszonynak is meg hagyatott, hogy rossz felelgetésével ne élessze a' czivakodást, hanem inkább ha férje boros halgasson". Végül „tudtokra adatott hogy ezen fenyíték nem használna [. . .] azonnal keményebb büntetést fog kapni" közülük az, aki veszekedni kezd a másikkal. 122 117 V. ö. HUSZÁR Lajos: Műnzkatalog Ungarn. Budapest 1979. 281, 285, 288. 118 PTJ 1797/No. 31. 119 PTJ 1798/No. 91. 120 PTJ 1799/No. 21. 121 Zárka, a város fogdája. A pataji tanácsháza már a XVIII. században is tanácsháza volt. Reformkori átépítésében (1837, klasszicista) eikerült megmentenie a Pataji Múzeumnak, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Bács-Kiskun Megyei Tanács illetékeseinek egyetértésével. A tanácsháza udvarán megvan az árestom, de már nem zárka. Az épületet a tanács gondosan felújította, és ezt a munkát épületbővítéssel kapcsolta össze (1980—81). 122 PTJ 1797/No. 70.
