Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PASTYIK ISTVÁN Pataj egészségügye a tanácsüléseken 1799-ig

Lopással kezdődött, bántalmazással folytatódott és megkorbácsolással végződött az ifjabbik Pap Istvánné esete. Az asszony kétszer lopott egy-egy szerszámot. A lopást Máté Petemé észrevette és elhíresztelte. Papné erre föl megverte Máténét. A panaszt 1794. február 21-én tárgyalta a tanács, amely Papnét tizenkét korbácsra büntette meg.

32 Még ugyanennek az évnek decemberében került a tanács elé egy súlyos bántalmazásról szóló panasz. „Kintses Gergely volt borjú Pásztor folyamodott a' Betsületes Tanátshoz", mert Máté István nagyon megverte. Máté Istvánnál szolgált ugyanis bojtárként Kincses fia. Máté rászólt a fiú apjára, ,,hogy miért nem vesz a' fiának botskort". Kincses Gergely válasza azonban Máté Istvánt felbőszítette, majd elkapva Kincsest leteperte a földre és rettenetesen megverte. Kincses „mellyre meg törettetvén", — ez bordatörést jelent —, alig tudott beszélni még az ágyban is, amelyet három hétig nyomott. Kincsest elég nagy kár érte a szenvedésen túl, költségeivel még foglalkozunk. A tanács Máté Istvánt tizenöt pálcaütésre büntette, mert ,,a' mezőbe mint uton álló merte meg verni" Kincses Gergelyt.

33 1795 nyarán történt, hogy Máté János béresének Szolnokra kellett mennie. Vele volt Diószegi István, aki dohányzacskót lopott, de Máté elvette Diószegitől és visszaadta annak, akié volt. Ezért Diószegi „kegyetlenül meg verte" a bérest. Panaszára a Bikszegi Sámuel bíró által összehívott tanács Diószegit ,,a' lopásért és verekedésért 12 pálczával" büntette meg.

34 Összeszólalkozás támadt Szél Jánosné és a mostohafia, Szél János között. Tél volt, és a fiú ,,a' szállás kertbe tüzelni való fát" akart vinni, de mostohaanyja ezt nem engedte. A fiú ezután „meg taszigálta 's meg is ütötte: melly cselekedetéért másoknak példájokra 15 pálczát kapott 1796 január 9-én.

35 Ugyanez a tanácsgyűlés adott elégtételt Tüzkü Istvánnak. Tüzkü és halásztársai ,,a' Kalangyába'

50 a' ki tisztított tanyájokba

37 halásztak volna", amikor Kis József és Kis Mihály odamentek. Tüzkü „több izben" kérte és intette őket, „hogy az ott lévő Halakba kárt ne tegyenek", de a két Kis nem tágított. Erre Tüzkü csónakon ment át a Kalangyán a két férfihez, 32 PTJ 1794/No. 7. 33 PTJ 1794/No. 77. 34 PTJ 1795 szeptember 19.; 1795/No. 100. 35 PTJ 1790/No. 7. 3(5 A Kalangya legrégibb ábrázolása éppen 1796-ból való, HERMAN János mérnöknek a Pataji Múzeumban őrzött térképén: „Mappa Faciem Oppidi Pataj, Predi [sic!] item Szelid, necnon Genuinam uvorumvis Fundorum. in iisdem protensorum extensionem perhibens A° 1796". 110 x 153 cm. 37 Tanya: halászok megszokott halászóhelye. A halászati irodalom István király korából mutatta ki az első említését. HERMAN Ottó: A magyar halászat könyve I. Budapest 1887. 86, 90, 91. Árnyalati jelentéseit is sorra vette PUSZTAI Ferenc : Tanya szavunk jelentéstörténeti kérdései című tanulmányában, lásd PÖLÖSKEI Ferenc — SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. Budapest 1980. 02—64; az egész tanulmány: 61—70 p