Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PASTYIK ISTVÁN Pataj egészségügye a tanácsüléseken 1799-ig

szálláskertjének akójában.

13 Pacsko semmi gyanúsat nem tapasztalt Nagy iVndráson, „Mindazáltal égy gyalog székkel

14 kegyetlenül Pacsko János meg verte ugy hogy az egész teste kék volt és a' vér is serkedezett belőle, melly cselekedetért Pacsko János fizet 6. R.,

15 a' Káromkodásért pedig 30 pálczát szenved."

16 Hat forintért már lehetett venni tehenet.

17 Egymondatos híradás csupán az 1779. április 12-i jegyzőkönyvből: „Gyöngyösi

18 Szabó János meg pofozásáórt Vincze István égy forintot fizet." 1782. július 26-án a tanács azért gyűlt össze, hogy Németnek viselt dolgainak végére tegyen pontot. Németh György takácsmester bevallotta, hogy többször lopott fonalat. Feleségét is vádolták, mert Szakaticsné kertjéből fokhagymát lopott. Szakaticsnét nemcsak „rútul káromolta" Némethné, hanem „marha ganéjjal is be mocskolván meg hurczolta 's meg verte". A tanács ítélete kemény megtorlása volt mindennek: a takácsmestert a kártérítésen fölül tizenkét forintra büntették, — ezért tizenöt libát is vehettek volna

19 —, a felesége pedig tizenöt korbácsütést kapott. Az egész XVIII. századnak egyik legsúlyosabb büntetését szabta ki a tanács 1782. augusztus 20-án : „Ifjú Uszodi

20 Nagy István ellen való irtóztató Káromkodásért és Tar János Sógorának meg veréséért úgymint a ki már másszor is ez illyetén dologért meg intetett, két izben rajta el üttetendő 50. pálczára büntetett."

21 Sára Andrásnó panaszt tett H. Tóth Istvánné ellen, mert házában, Sáráné házában, Tóthné pofonvágta és megtaszigálta. A tanács 1786. január 16-án a bántalmazó Tóthnét húsz korbácsütésre ítélte. Hozzátartozók békétlenkedését torolta meg a tanács 1787. szeptember 15én. „Bálás István Bálás Gergelynét maga hatalmával meg vervén, ezen cselekedetéért tizenkét pálczákra" büntették. Balázs Istvánoknál más bajok is voltak, mert Balázs Istvánnét ugyanez a tanácsgyűlés tizenöt korbácsra ítélte. Az asszony ugyanis „hajnalonként a' mások kertéiből a' kukoriczát és tököt" lopta.

22 13 A pataji szálláskertekre és akókra FÉL Edit: Adatok Dunapataj néprajzához. A Néprajzi Múzeum Értesítője 1937; 357, 300, 301. ERDEI Ferenc: Futóhomok. Budapest 1937:199—200; 1957: 225—220; 1977: 225—220. A. N. J. HOLLANDER: Nederzettingsvormen en- problemen in de Groote Hongaarsche laagvlakte. Amsterdam 1947, 00—68. Magyarul is: Az Alföld települései és lakói. Budapest 1980. 43—44. 14 Négylábú, arasznyi magasságú, kicsiny szék. 15 Hat rajnai forint. 16 PTJ, a jegyzőkönyv elején. 17 PTJ 1770 október 22. 18 Itt állandósult ragadványnév. 19 V. ö.: PTJ 1782 október 23. 20 Ragadványnév Úszód faluról. 21 Egyszeri végrehajtásába bele is halhatott volna. 22 PTJ 1787/No. 99.