Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

A himlősség leginkább a lágyékon, a fejen és a fülön mutatkozik. Védekezés az oltása. A juhász gyűjt magának oltóanyagot. A kifejlődött himlőből megfaragott lúdtollal a himlő levedékét tiszta üvegbe összegyűjti, leköti és szurokkal, viasszal elzárja. Egy beteg birka himlőjéből 5—6 birkát beoltunk és heted nyolcad napra, amikor ezeken a himlő kifejlődött, közvetlenül ezekből végzik a bárányok oltását. (Sz. K.) Az összegyűjtött nyirkot tartalmazó üveget a következő tavaszig nedves homokban tartják. (R. K.) A juhok rühössége Gyógyítására a rühzsírt vagy rühkenőcsöt használják. Vékony és vastag terpentint összecsurgatnak és kegyetlenül egybetörnek fényesítővel (higannyal). A fényesítő, ha kiöntik, olyan mint az ezüst és gurul. Zsírral és faggyúval bedolgozzák, hogy sűrű kenőcs legyen. Mire elkészül, szürkés lesz. Ebből épp csak az ujjhegyre vesznek és bemaszatolják a rühet. És ezzel azután el is múl. Ez olyan erős szer. Négy fajta orvosságból készül. Bizonyos mennyiségű kádárfaggyú, akkor bizonyos mennyiségű vékony terpentin, kényeső. A kényeső úgy néz ki, mint a szőlősöknél az aslúg és kevés kreolin. Kerekegyházán van egy ember, aki meg tudja csinálni. Ezt üvegben tartották, hogy ne száradjon ki. Olyan volt, mint a gyümölcsíz, hogy lehessen rendesen kenni. Se kemény, se híg. Széthajtották a szőrt és bedörzsölték vele a rühös részt. Azért nyomkodták annyira a bőrbe, hogy a rüh ne menjen a húsba. A száját is meg kell kenni a fogakon kívül, mert ezzel kapja a rühét a birka. Valamikor kényeső és terpentinből csinálták. Disznózsír annyi kell hozzá, hogy olyan kenőkészletbe álljon, mint a zsír. Ez a legtisztább rühelő, mert a gyapjú tiszta marad tőle. A gyapjút széthajtogatják és a sebet megkaparják és bekenik. Disznózsír, vastag terpentin, kényeső. A kényeső fényes, egymást összeszedő dolog. Összetörik kerek végű fával, hogy a kónyesőt ne lássák benne, mert az erősen megy szét. Ujjuk hegyére vesznek kicsit és bedörgölik. Csak kis pattanásra jó, mert a szélén megmarad a csírája, az tovább terjed. A büdös kőolaj jó szokott lenni. Utolsó esetben használják, ha nem tudnak mást szerezni. Egy liter 1/4—1/5 rész (2—2 1/2 dl kreolin). A sebet megkaparják ós kész. (Kecskemét K. S.) A Kellermann gyűjteményében olvashatunk a juhászok jellemzéséről, a rühösség keletkezéséről (13 adatközlő), a rühösség tüneteiről (20 adatközlő) a rühösség terjedéséről (2 adatközlő), a rüh átoltásáról (4 adatközlő) és végül a rühösség gyógykezeléséről dohánnyal 21, tanát ónnal 9, nikotinnal 6, kreolinnal 15, tetociddal 3 változatban ugyanannyi adatközlő szerint.