Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

A tehén nem akar folyatni Többször kell abrakolni, mint szokásos. (Felsőszentkirály és Kecskemét. K. S.) A tehén állandóan folyat Belső melegség hozza, aminek fölösleges zsír és túl jó takarmány az oka. Kevesebbet adjunk neki enni. 2 dg sósavat oldjunk fel 1/2 mérték savanyú tejben és azt néhány napon keresztül itassuk. (Városföld és Kecskemét. K. S.) Bögöly lárva Néhány felszeletelt fokhagymát áztassunk egy liter vízben, ebben oldjunk fel 2 dg szalmiákot. 3—4-szeres mosás után a csomók felnyílnak. Azután ugyanezzel a folyadékkal addig mosogassuk, míg a csomók be nem gyógyulnak. (Kecskemét. K. S.) Tetvek Elégetett árvaganéj hamuját a marha szőre közé szórták. (Sz. K.) JUH Sárgaság esetén a juhoknak fejük, fülük megdagad és sárga, vízszerü váladékkal lesz tele. A juhász a beteg juhoknak fülüket felül bicskával keresztül vágja, ahol a sárgaság kitisztul. A birkának a kérődzője nem szokott megállni. De ha a birka nem kérődzik, az olyan, mint mikor az ember nem kíván pipálni, nem érzi jól magát, ,,még a pipa sem esik jól." Az ilyen betegség el szokott múlni magától is. (Sz. K.) Felfúvódás esetén szétfeszítik a szájfával a birka száját. Vagy pedig fél liter mészvizet, illetőleg szódabikarbónát öntenek bele. (Bugac. L. A.) Hasmenés Egyszer kétszer fél maréknyi nyers kását nyeletünk a birkával. (Borbáspuszta és Kecskemét. Sz. K. és K. S.) Ugyancsak ezen betegség orvossága a keserűsó, amit székrekedés ellen is használnak. (Sz. K.)