Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - RUSVAY KÁLMÁN A nép állatgyógyítás múltja Kecskeméten

nyúzzák meg, tarabollyák el, ollyan füvet tud ő, hogy azzal úgy meg csinállya, hogy szintén ollyan lészen, valamint az előtt."

82 1748-ban az elveszett jószág megkerítésére fordultak babonasághoz: ,,. . . hogy némely béres Legény és Szolgáló Leány . . ., hogy az Akasztó fáinál lévő kerékrül északának idejin a Száraz ember koponyát el hozták és el veszett ökreiknek vissza keritésében babonássan adhibeáltak (viselkedtek) . . .30 és 30 korbácsokkal büntettettek . . ,"

83 129 év múlva 1825-ben a közgondolkozás gyökeres megváltozását jelző esetre példa lehet Paréj János büntetése. ,,Paréj János ellen bé bizonyosodván: hogy a'midőn ő a'Zöld Erdei Kortsma környékén kotsijával és Lovaival el akadt volna azon babonás és okos értelemmel biro emberhez felettébb alatson gondolkodás és ki fejezés mellet, hogy Benkő Susanna Molnár Antalné az ő Lovait meg igézte a' nevezett Aszonyt több izben fel taszintotta és meg öklözte: minekutánna bűbájos gondolkozásáért meg dorgáltatott Benkő Susannának meg veréséért Száraz vereség dijjában vis (vagyis) 6. forint Pengő Pénzbeli forintoknak meg adásában marasztaltatott 's ezen ítéletnek végre hajtására Senator Tóth Antal Ur ki küldettetett."

84 A XVIII. század végéről értékes adatokat tartalmaz egy ismeretlen szerzőtől származó, a kecskeméti városi levéltárban őrzött, „Orvosi Könyv" néven ismert kéziratos füzet. Csömörlés ellen vedd a' ló ganajt, tölcs egy kis eczetet reá, azután facsard meg, avagy Szűrd meg, add meg innya a' levit használ.

85 Vesztés (rontás). Akármely Szarvasmarhának, vagy Lónak, melly a' vesztés miatt semmit nem ehet, csak el szárad, igen használ ha t. i. ezen gyükeret (Sz. János gyükére) tiszta vízben jól meg ásztatván, és ruhát bele mártván, az el száradott marhát véle mosogatod, az állat viszont meg hízik és meg gyógyul . . . Jegyezd meg : Ezen gyökér 3szor virágzik esztendeig, karácsony Szombattyán, Húsvétkor, Sz. Ján. napján: ezen időben kell haszonra ásni . . . Akiezt a gyükeret magánál hordozza, vagy házában tartya, semmi boszorkányságtul ne féllyen.

86 82 Szilády Károly levéltáros jegyzetei. LIV. sorozat Adatok Kecskemét város történetéhez. II. k. 1090. 1. 83 PAPP, 1933. 84 Tanácsi jegyzőkönyv. 1825. I. k. 24C. 1. 85 Pax corporis Könyvecske. 1798. „Orvosi Könyv". 15. 1. 80 Ugyanott. 14.1.