Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - NOVÁK LÁSZLÓ Egy XVIII. század végi — XIX. század eleji orvosló könyv Kecskemétről és korának gyógyító gyakorlata

is az Ura búzával bánt ; azért az Aszszonyok mondották néki hogy hivassa Csonkánét, elis hivatta és őtet egyszer meg Kente és mosófát meg melegítvén arra reá fektette, és azonnal tsak hamar el tágulván belőle a' nyavalya ugy jobban lett hogy semmi gondgya nem lett".

23 A nép körében élő babonás gyógymódok, illetve gyógyító tevékenység és a népszerűbb orvosló könyvek között sok kapcsolódás is felfedezhető. E munkák között a „Házi különös orvosságok ..." járt elől. Hogy mennyire befolyásolta a közvéleményt, jól bizonyítja az is, hogy Nagykőrösön házi használatra lemásolták a XIX. században. A kecskeméti ,,Pax Corporis" sok racionális gyógymódot tartalmaz, de — mivel több forrásból is másoltak bele — nem hiányoznak belőle a babonás orvosló javaslatok sem. PL a mérges seb gyógyítására alkalmasnak tartja a borba kevert kecsketrágya sebre kötését; a giliszta kiűzésére igen alkalmas a gólya porrátört gyomra és zúzája, amelyet vízbe keverve meginni, vagy a veszett kutya marása ellen jó védszer maga kutya vére, amelyet a szenvedő félnek kell meginnia, stb. Sérülés esetén ritkán fordultak orvoshoz, inkább maguk igyekezték gyógyítani bajukat az emberek. Erre vonatkozóan szemléletes példát ismertethetünk Ceglédről. Keznák József hajadon leányát csúnyán megverték az egyik tanyán 1820-ban, akinek fején „két iznyi hosszúságú sebet ütvén a' Vér azonnal el borította és a' Vérét nagy nehezen Lóganéjjal tömvén be alig tudták el állitani . . ,"

24 ÖSSZEGEZÉS Az 1798-as évszámú — mely az írásának kezdetét jelöli — orvosló könyvecske közreadása kapcsán lehetőség adódott, hogy röviden megismerhessük Pest vármegye és a három város (Cegléd, Kecskemét és Nagykőrös) XVIII. századi gyógyászati helyzetét. Szükséges újból hangsúlyozni, hogy a XVIII. században már igen fejlett volt az orvostudomány, elsősorban is az empirikus ágazata. A seborvos munkája viszonylag rutinszerű volt, s ekként járt el a borbély mester is, akinek tekintélyét éppen a seborvoslás alapozta meg. A borbélyokhoz hasonlóan a bábákra is fontos feladat hárult, szakértelmükre nagy szükség volt, mert emberéletek múlhattak rajtuk, ha nem vették igénybe segítségüket. Az orvos, a fizikus mélyebb szaktudású ember kellett, hogy legyen, aki a belső bajok gyógyítását is értette. 23 PML NkV Prot. Miscell. 1768—1769. 1909. júl. 1. 158. pag. 24 PML Prot. Magistrat, priv. Opp. Czegléd 1819—1821. 378. sz. 320—321. pag. 31 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 481