Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
NÉPI GYÓGYÁSZAT - NOVÁK LÁSZLÓ Egy XVIII. század végi — XIX. század eleji orvosló könyv Kecskemétről és korának gyógyító gyakorlata
á nevezett monori orvos orvosságának titkait a' Törvény szék előtt fel fedezni kéntelenittetvén, azt vallotta, hogy közönséges borban, az ajtó küszöbében lévő 9. csipet port fehér ürömből 9. bimbó és 9. szenet tévén némelly bü bályos szavaknak mondásával késziteni szokja orvosságát, ezekből pedig minden józan eszű ember által láthatja, hogy az elöl számlált szerek magokban ártatlanok . . .", és így menekülhetett meg a szigorú felelősségre vonástól az orvos. 16 Az említett orvoslás — amely semmiben sem különbözik a babonasággal átszőtt népi gyógyítástól — szélsőséges példa. Az orvosok, a „phisycusok" rendszerint komoly tudású emberek voltak, akik nagy szakértelemmel rendelkeztek az empirikus gyógyítás terén is. Ilyen egyéniség volt pl. Tóth János is, aki Szentesről került Nagykőrösre orvosnak. Mivel „szándékozván már mostan a' Tisza mellé, hogy onnan orvoslásához való füveket szedjen" 1763-ban, az utazási engedély kiadása előtt tudománya felől kívánt meggyőződni a körösi magisztrátus, ennek érdekében több tanút kihallgattak, akiket kezelt Tóth János. Véleményüket tanulságos felidéznünk: „Jelentette magát Városunk közönséges házánál Oskolánkban tanuló tógátus Deák ifjú Varga Lőrintz, hogy ezelőtt két Héttel valamely Süly nevü nyavalya ki ütvén óra alatt, félt tőle, hogy nagyobban el terjed rajta, Tóth János nevü orvosnak keze alá adta magát, és más fél hét alatt meg gyógyította recognoscállya, annak előtte soha sem volt abban a' nyavalyában hanem tsak éppen harmadik napig, 's mingyárt kívánta kúráltatni. Précsényi Gergelyné is el jővén, beszéllette, hogy két Esztendős Gyermeke sem nem ülhetett, sem kézivel nem foghatott, Tóth János a' feresztéssel annyira gyógyította, hogy már ül, és a' kézivel foghat. Kölesdi Istvánné ide jővén, azt mondotta, hogy öt esztendőben járó Leánya miolta született nyavalya törésben volt, minden újságon és hold töltén ki ütötte, fojatandott Tóth János Orvoshoz, az három Pénteken meg fürösztötte, a' maga Házánál, keze lábja is fel volt 'sugorodva, de mind a' nyavalya törés meg szűnt, mind pedig kezére, és lábára is jobban vagyon. Csok Sámueltül hasonlóképpen Város Házához jővén beszéllette, hogy két hétig lévén Tóth János Orvosnak keze alatt szájában lévő Sülyt czinobriumbul készített füstölés által meg gyógyította . . . Molnár János Csizmadia Mester ember Körösön illyetén képpen beszéllett, hogy egy esztendős fiacskája torkára igen nagy dagadozás lévén, meg gyógyította Tóth János, orvos két hét alatt kötözés által, mely nyavalyában a' fiú annak előtte volt egy holnapig". 17 Tehát, megállapíthatjuk — ami természetes is — az egyszerűbb tudományú borbélyok is orvosolhattak jól, viszont a jó orvosok között is akadtak 15 PML NkV Kurrens jk. 1793—1800. 1796. okt. 30. 160—107. pag. 10 PML NkV Kurrens jk. 1800—1808. 1802. máj. 15. 43—44. pag. 17 PML NkV Tan. ir. 1700—1781. Litt. 147. 1703. felír. 22.
