Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
NÉPI GYÓGYÁSZAT - NOVÁK LÁSZLÓ Egy XVIII. század végi — XIX. század eleji orvosló könyv Kecskemétről és korának gyógyító gyakorlata
zése Pesten történt, ott , ,examináltatták" őket. Az iskolai végzettséggel rendelkező bábák mellett azonban többségben voltak a képzetlenek, a nagy élettapasztalattal, s gyakorlattal rendelkező bábák. Mivel a helybeliek jól ismerték őket, szívesebben fordultak hozzájuk segítségért, mégha nem is feleltek meg az előírt követelményeknek. Emiatt gyakran ellentétbe kerültek a szakképzett bábákkal, mivel őket bizalmatlansággal fogadták, főként, ha idegen helyről érkeztek. Erre tanulságos példát ismerünk Nagykőrösön, 1802-ből, amikor özvegy Lehota Mihályné ,, examinait Bába" panasszal fordult a mezővárosi tanácshoz, „elő adván hogy a' többi á Városban tsak Bába nevet viselő tudatlan bábák a' Köz sorsú szülő Aszszonyokat azzal mintha ő tsupán tsak a' szülésben levő Uri Aszszonyok körül kívánna szolgálatot tenni, annyira elidegenítettek tőle, és diffidentriába hozták, féltvén tőllek kenyerek el vesztését, hogy őtet, kivévénn az ollyan eseteket, mellyekbe a' többi Bábák a' szülő Aszszonyt el rontották, egy átallyában nem kivánnyák, a' honnan a' Pesti fő Iskolán ki tanúit Bábaságnak semmi hasznát nem tapasztalhatván, kéntelen ebbéli tanúit mesterségével felhagyni 10 ..." Nagykőrös magisztrátusa elhárította a szakképzett bába létét fenyegető veszedelmet, s az ő szaktekintélye alá rendelte az egyszerű „képesítés nélküli" bábákat, ugyanakkor — a felsőbb rendelkezéseknek megfelelően —, elrendelték házi képzésüket is. A helyi „phisycust" bízták meg az oktatással, azzal a meghagyással, hogy a „Bábákat kik sokszorta tudat ságok miatt a' szülő aszszonyokat a' leg veszedelmesebb állapotra juttattyák, és holtig koldusokká teszik, és gyakran halálos nyavalyákba ejtik, oktassa leg alább minden héten egyszer, és Kötelességeknek mint lett vitelérül tölök azon alkalmatossággal számot kérjen, és ha miben tapasztalása szerint hibáztak volna, az iránt őket jobb útra vezesse". 11 Nagykőrös mezőváros magisztrátusa vizsgálatot tartott 1766. november 10-én, s ekkor a városházára hivatták a bábákat és borbélyokat, hogy megállapítsák, milyen felkészültségűek. Ekkor is négy bába működött a városban, s megállapították: „Kasza Judith Dalkó János Házas Társa, s' nyólcz esztendeje viseli a' Bábaságot, Veres Vargánétől tanulta a' Mesterséget, és hit alatt viseli a' mesterséget", „Szűcs Judith néhai Szemők György öz10 A tanács további rendelete: „szokott publicáltatás által fog a' nép a' folyamodó mint ki tanult Bába eránt való bizodalomra serkenteni, és a' tőlle való elidegenedés helytelen okainak a' nép vélekedéséből lehető ki irtására ébreszteni; efelett minden ezen Városban lévő Bábáknak, a' Bábaságtól lejendő el tiltás fenyítéke alatt, szoros kötelességül hagyatni rendeltetett, hogy ők az instanst, minden a' szülés rendkívül való környül állásában meg keresvén, nála nélkül az ollyan esetekben a' szülésben kínlódó anyához ne nyúljanak, többire az igen szegény gyermek ágyas Aszszonyok körül, vagy pedig más személlyek mellett, kik itten netalántán minden bizonyos gondviselés nélkül gyermek ágyba esnek, ingyen lejendő fáradságért és szolgálattyáért esztendőnként néhai tettes Sipos Gáborné Asszony által a' helybéli Doctor és Bába fizetésekre 000 forintig tett fundationalis Capitalisnak interessébői 12. Rforint fizetés resováltatik, PML Nagykőrös Város Prot. Miscell. 1790—1805. 1802. máj. 9. 314. pag. 11 PÖL NkV Prot. Miscell. 1790—1805. 1978. máj. 7. 82. pag.
