Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

erőltetett ganéjzás, sok veres vizelet ki-üritése, könnyek takony és nyál bő folydogálása igen szembetűnő volt. A két három fertály éves üsző borjú szinte hatod napra görnyedezett, de szomorú tekintet, étvágy és kérődzés hiányán kivül rajtok egyéb hirjelek nem tapasztaltattak. Azonban mind a nyolc darabnál nem oly irtóztató indulatú volt a pestises nyavalya, mint azoknál lenni szokott, akik a ragályt más uton módon kapják, annyira, hogy mind a nyolc darab december 24-én felgyógyult. Az agytüdő és belek gyulladását gyengíti végtére a posztószél által lebenyében naponként élesztett gyulladás, melly mintegy magához kecsegtetvén a belső dühnek egy részét annak döglesztő pontosulását akadályoztatja. Ennek okáért a posztó szél lebenyébe huzatása mint a pestisen enyhítő bánásmódnak méltán ajánltatik."

67 A lóbetegségek között leggyakoribb volt a rüh, amely sokszor járvány szerűen terjedt. A jász megyebeli kapitány 1791. évi jelentésében olvashatjuk, hogy a rühes lovakat sós agyaggal kenték le.

68 1836-ban Terébe József pákai ménesgazda a rühes lovak kezelésére elsősorban az érvágást ajánlotta. Utána dohánylúgot kell főzni, annyit amennyi egy ló megmosására elegendő. Főzés közben a lúgba 2 lat salétromot, 2 lat timsót, egy fél marék kiszitált fahamut kell tenni. Miután ez megfőtt, az edényt le kell venni a tűzről és egy pokróccal, vagy zsákkal letakarni, ,,hogy a szereknek az ereje jobban az edényben maradhasson". A kenőcs elkészítéséhez kell két font felolvasztott jó ó háj, ebbe belekeverni egy fertály font puskaport, ugyanannyi büdöskövet, két lat kényesőt valamilyen jó olajjal összetörve. A legjobb erre a szarvas vagy állat olaj, amelyből szintén két lat kell. ,,Mint hogy ezen olaj mindennemű olajok között legkedvetlenebb szagú", így megakadályozható, hogy az állat lenyalja magáról a kenőcsöt, amely igen nagy kárt okozhat, ha a szervezetbe kerül. Miután ezek a szerek elkészültek, a ló testét széna, vagy szalmacsutakkal jól le kell dörzsölni és előbb a lúggal lemosni és miután az megszáradt, a kenőccsel lekenni. „Belsőképpen adasson ezen szerekből készült kása (liktariom) egy fertály font örvény, két lat büdüskő, abba tétessen egy fél marok szitálatlan liszt, egy evőkanálnyi lágy só, ezeket jól összekevervén elegendő vízzel adasson minden nap háromszor akár abrakos a ló, akár nem egy evőkanálnyi, ha a lovat reá lehet szoktatni különösen ájáltatik ital gyanánt a lisztes moslék, de oly edénybe, hogy más egésséges jószág ne férhessen hozzá, azon dézsából innya."

69 1837-ben pedig a következőket javasolták a rühesség gyógyítására: Mercuring preacipitatum (Finoman porított higany) hat lat, mercuring 67 Prot. Curr. Tom. 30. p. 105. 1838. 08 Prot. Curr. Tom. 18. p. 43. 1791. 09 Prot. Curr. Tom. 29. p. 417. 1830.