Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

hály, vagy Mindszent havában uralkodnak. Ezek a betegségek a rossz idővel növekednek, a jóval pedig fogynak, az állandó nedves időben keletkeznek, a lágyban és ködösben öregbednek, tiszta időben, száraz hidegkor és a holdnak növésével alábbszállnak. Nyáron Szent Iván és Szent Jakab havában dühösködnek.

57 Szerinte a betegség elkerülésére, az egészséges állatok oltalmazására igen csekély eredménnyel hasznosítható az érvágás, a gyakori hashajtó- és izzasztószerek, keserű füvek, gyökerek, az ördögszar és a büdös olaj.

58 Viszont hasznos a megszárított és porrá tört csalán, amit sóval és korpával keverve kell a marháknak éhgyomorra adni, továbbá az eleven mész víz kemény korommal elegyítve és a farkasalma gyökerének főtt leve, ami italul szolgál a marháknak.

59 A gyógyító szerek között elsőként említi a friss levegőt, a tiszta és szellős istállót és a beteg marhák tisztántartását. Ezért szükséges a marha szemeit és száját naponként háromszor-négyszer először friss vízzel megmosni, azután pedig a száját és nyelvét sós ecetes vízzel dörzsölni. Eledelül pedig, mivel a kérődzés hamar megszűnik és semmilyen keményet pl. szénát, vagy szalmát nem tudnak megemészteni, ezért lágy és kerti zöldségeket kell adni. „Ilyenek volnának a káposztalevél, annak feje és torsája, a répa, a dinnye, tök stb. Ezeken kívül jó a sós lisztes moslék is a betegség első grádusában (a forróságban) a szénapolyvának főtt leve, vagy árpa és zabszemnek, vagy rozskenyérnek főtt leve, kevés konyhasóval, salétrommal, vagy borkővel és két-három kanál mézzel elegyítve. Hogy pedig könnyebben az éles és ártalmas dög méreg a belső részekből a külsőkre kiszalattathassék a marhának szügyén szőr zsinórt, vagy pántlikát kell húzni, avagy ez helyett egy kis darab fekete hunyor gyökeret a nyak lepény egébe dugni, melly ha daganatot ottan okoz jó jel az. Hanem ezen két operatioval mindenkor a betegségnek elején, mig a marha erőben van, kell élni — szükséges pedig, hogy magok a baromorvosok ezen két operatiót eleintén megtegyeék azután az embereket arra hiv en megtanittani tartoznak. Ha a nyári, vagy őszi dögletesség hirtelen vesztené a marhát, akkor a fellyebb emiitett szőr sinór, vagy hunyor gyökér helyett, minthogy ezek későbben erejeket mutattyák, a marhának oldalát, vagy hasa allyát tallér forma tüzes vassal meg kell barnára sütni, mely sütés, vagy égetés a betegségnek első ós második grádusában használ, hogy pedig a bőr által ne égjen a vas veres tüzes ugyan, de nem fejéres légyen szükséges. Ha a beteg marhák a nyavalyának első grádusában szorulásba esnek és azok keményet 57 TOLNAY, 1795. 35—37.1. 58 I. m. 68.1. 59 Prot. Curr. Tom. 18. p. 116. 1793.