Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

végződik halállal, számtalanszor utálatos fekélyek a testnek minden résziben, elszáradás, gutaütés, süketség, ostobaság, vízikórság és más több csúf betegségek, a szemeknek sokféle nyavalái következnek. A vakság sem ritka.

41 Ezek után a könyv szerzője ismertette, hogy mi az ami ártalmas, illetve hasznos a himlőbetegség idején. így ártalmas a nagy meleg, s nagy hideg, a sok hashajtószer.

42 Hasznos a himlőbetegség alatt a tisztaság, főképp a bőr tisztasága, ezért igen jó a lágy meleg fürdő, mind a kiütés, mind a varasodás ideje alatt. Ugyancsak fontos a friss levegő is. Az étel inkább kevés legyen és főleg zöldségfélékből, gyümölcsökből és tejes ételekből álljon. Húst keveset kell adni a gyereknek, mert az könnyen hideglelést okozhat, és csak tiszta vizet igyon a gyerek, amelybe egy kevés édes tejet lehet keverni. A sok alvás ártalmas a szervezetre, mert nagyon elgyengíti azt, ezért a gyerekeket különféle játékokkal ébren kell tartani. Ha székrekedése lenne a gyereknek, akkor árpavízből és konyhasóból klistért kell neki adni. Ha a himlők közel vannak a szemhez, akkor hasznos napjában többször langyos tejjel megmosni. A hólyagok elszáradása után még vigyázni kell, hogy a beteg meg ne hűtse magát, mert a bőre még igen érzékeny.

43 Végül a szerző a himlőoltás előnyeire, hasznosságára mutatott rá. Az oltás olyan időben történik, amikor semmilyen ártalmas betegség nem uralkodik, az orvos figyelemmel kísérheti a himlő lefolyását, amely közel sem olyan súlyos azoknál a betegeknél, akik részesültek az oltásban, mint akik nem részesültek abban. A beoltott himlő előnye továbbá, hogy az nem hagy nyomokat és nincsen utóhatása.

44 Azonban minden erőfeszítés és felvilágosító munka ellenére is csak nagyon nehezen tudták meggyőzni a szegényebb népet a himlőoltás fontosságáról. Még 1873-ban is olyan miniszteri rendeletet bocsátottak ki, amely szigorúan megtiltotta a különböző fertőző betegségekben pl. himlő, rüh, kanyaró, vörheny stb. szenvedő gyermekeknek az iskola látogatását, mindaddig, még orvosi igazolást nem visznek arról, hogy teljesen felépültek.

45 A ma már antibioticumokkal gyógykezelt és így szövődmónymentes betegség, a scarlát (vörheny) a 19. században még igen veszélyes volt. Az 1822-ben uralkodó járvány gyógyítására Pirchler Thadeus jász megyebeli orvos tett javaslatot. ,,Alulirt a Tettes Kerületeknek illő Tisztelettel bemutatja, hogy Berény és Árokszállás városokban egy időtől fogva a gyermekekben skarlát nevü betegség uralkodik, többekben rossz indulatú, mert 41 I. m. 29.1. 42 I. m. 36—37.1. 43 BENE, i. m. 36—40.1. 44 BENE, i. m. 45—52.1. 45 Kiskunfélegyháza, L. 36. Г. 2. cs. 18. sz. 13.