Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században
Minden halott kémlelési eljárásért 20 krt, a városban egyes házaknáli látogatásért és pedig nappaliért 50 krt, éjjeliért 80 krt, saját lakásaikon nappal tartott vizsgálat és ve vény (recept) írásért 20 krt szedhetnek a lakosoktól. Felügyelnek a gyógyszertárra, s ennek törvényes kezelésére. A letelepedő orvosi és egészségügyi személyek okleveleit megvizsgálják, és tudomás végett a közgyűléshez terjesztik. A városi tanács útján évnegyenként egészségügyi jelentést küldenek a megyei főorvoshoz, járvány esetében pedig hetenként annyiszor, amennyiszer szükségesnek mutatkozik. A helybeli szegényápoló intézetben az orvosi teendőket végzik. A városi tanácsnak, a polgármesternek és a rendőrkapitánynak alárendeltjei s ezektől veendik hivatalos teendőikre nézve az utasítást. Állatorvos Az állatgyógyászi és barmász-rendőri teendőket végzi s ezekre felügyel. Kötelessége minden hóról a következő hó 5. napjáig a szokásos állategészségügyi kimutatást a megyei tiszti főorvoshoz közvetlenül beküldeni, egyes ragályos állatbetegedési vagy elhullási eseteket pedig a városi polgármester útján a megye alispánjához bejelenteni, és pedig a boncjegyzőkönyv csatolása mellett a foganatosított intézkedések megemlítésével. Egyéb kötelességei részletezése felesleges lévén, a nappali egyszeri látogatásért városban 20 krt, éjjeli egyszeri látogatásért városban 40 krt, a üatárbeli tanyákra, ha kivitetik 1 frt-ot szedhet. A polgármesternek, rendőrkapitánynak és a városi orvosoknak van alárendelve. 23 Mint az elején már említettem a terület egészségügyi helyzetét befolyásolta és meghatározta a lakosság életkörülménye és lakásviszonya. A lakóházak általában sárból, agyagból, vagy fából készültek, csak a tehetősebbeké volt kőből. A tető nádból készült. A kéményeket is sövényből fonták, tapasztották, tetejüket deszkával fedték, amelyek könnyen tüzet fogtak. Több rendeletet is hoztak, hogy a házak falanyagát kevésbé gyúlékony anyagból rakják, pl. kőből, téglából, vályogból és a nádból, szalmából készült tetőket is cseréljék ki. 24 A házak két- vagy háromosztatúak voltak. A bejárat a pitvaron keresztül volt és ebből nyílt az utca felé a tisztaszoba, a másik oldalra pedig a kamra. 23 Kiskunfélegyháza szervezési szabályrendelete 1879. 15—18. 1. 24 Prot. Curr. Tom. 4. p. 382. 1771.
