Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NAGYLUCSKAY SÁNDOR A vírus hepatitis előfordulása Bács-Kiskun megyében 1968—-1978

egészének morbiditási viszonyait. Ez azt mutatja, hogy az Alföld megyéi között kell lenni olyannak, amelyben a virus hepatitis morbiditási viszonyai még nagyobb mértékben különböznek a Bács-Kiskun megyében tapasztalattól mint az az átlagérték, amelyben az egész tájegység valamennyi megyéjének adatai szerepelnek. Bács-Kiskun megye virus hepatitis morbiditási adatait tehát nem lehet az egész Alföld értékei alapján értelmezni, azokat a szűkebb környezet megfelelő adataival kell összehasonlítani. 3. A virus hepatitis morbiditási viszonyai Bács-Kiskun megyében, összehasonlítva a dél-alföldi körzettel. Az Alföld meglehetősen nagy tájegység, amelyet természeti és gazdaságföldrajzi alapon további két nagy körzetre lehet osztani (101/1971. OT— ÉVM számú közlemény, a tervezési-gazdasági körzetekről). Észak-Alföldhöz sorolják Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyéket, valamint egy nagyvárost: Debrecent. A Dél-Alföld megjelölésű körzethez Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék tartoznak. Területén ugyancsak egy nagyváros található : Szeged. Az Alföld két körzete meglehetősen sok vonatkozásban különbözik egymástól. Eltérő domborzati, geológiai, hidrológiai és klimatikus viszonyaik alapvetően megszabják természetes növénytakaróikat és a mezőgazdasági termelés lehetőségét is. Mindezek közvetett hatása érvényesül — egyéb tényezők mellett — sajátos település- szerkezetük kialakulására és a komplex gazdasági fejlődés irányvonalára, ütemére. Különösen az utóbbi tényezők jelentős befolyással lehetnek az érintett területek lakosságának szociális viszonyaira, kulturális színvonalára is. A felsorolt különbségek — mint komplex természeti és társadalmi tényezők — eltérő hatást gyakorolhatnak a virus hepatitis járványfolyamatok alapvető tényezőire is. Ezért epidemiológiai szempontból is indokolt a két körzet virushepatitis helyzetét különkülön vizsgálni. 3. táblázat. Dél-Alföld virus hepatitis morbiditása a vizsgált időszak minden évében lényegesen alacsonyabb volt, mint Észak-Alföldé és significansan több évben maradt az országos átlag alatt is. (x^ = 18,3333; p<0,l%). A két körzet morbiditása közötti különbség a vizsgált időszak III. folyamán még kis mértékben növekedett is. dél-alföld morbiditása az első öt évben (1968—1972) átlagosan 56,9%-a, a második öt évben (1972—1977) pedig 49,3%-a volt Észak-Alföld azonos időszakban számított morbiditásának. További eltérés a morbiditás ciklusos ingadozásában tapasztalható. Dél-Alföldön mindössze három évben (1970., 1972. és 1974.) tapasztalható az előző évhez viszonyított relatív emelkedés. Észak-Alföld morbiditása ugyancsak három ízben