Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

ben Kecskeméten.

138 így a jelzett időszakban 20 000-re tehető Kecskemét népessége, annak ellenére, hogy igen magas a gazdák és zsellérek számaránya. A ridegek esetében családdal aligha számolhatunk, így a népesedés előmozdítása a gazdákra és zsellérekre hárult. 1784-ben 2260 volt a református iskolás gyermekek száma Kecskeméten,

139 amely létszámot megduplázva, sőt túlhaladva, kaphatjuk meg a katolikusokkal együtt a kb. 5—5500 fős iskolás létszámot. Ehhez számítva (becslés útján) a kisgyermekek és serdülő korúak számát, alakulhat ki a 20—25 000 fő körüli népesség. Mindez a református lelkész állítását támasztja alá, és igazolja. Ballá János arról beszél, hogy az 1709. évi pestis idején még kevesen voltak a katolikusok. Nyolc Ferenc-rendi barát látta el lelki szükségleteiket.

140 A Rákóczi-szabadságharc után növekedett meg annyira a számuk, hogy az 1739. évi pestis idején kétszerannyian lettek majd, mint a reformátusok. Nagykőrös vizsgálata könnyebb. Az 1739. évi pestis idején kizárólag reformátusokból állt a mezőváros törzslakossága. Az övékét, de a katolikus szolga réteg számadatait is tartalmazza a város nótáriusának, Ballá Gergely részletes „Pestis Lajstroma". Az 1728-as regincolaris conscriptio 455 fős jobbágy népesség adata szintén nem alkalmas útbaigazításra. 141

E tekintetben itt is fontosak a városi adóösszeírások. Mint láttuk, 1738 és 1740 között 284 fővel csökkent az adóösszeírásban feltüntettek száma. Az 1734. évi kimutatás 1298 adózó népességet tartalmaz. 1745-ben 1134, 1758-ban pedig 1326 főt.

142 Nagykőrös összlakossága ezen adatok alapján 1743-ben 5—5500, 1745-ben 4500—5000, és 1758-ban pedig 5300—5800 főre becsülhető. Bár az 1771. évi lélekösszeírás szerint 5516 fő volt Nagykőrös összlakossága, más adatok ennél nagyobb mezővárosra utalnak. Pl. 1784-ben 8240 református élt Nagykőrösön, s ez a mennyiség a korábbi évek számadataival arányosítható.

143 Az 1734. és 1745. évi számok közötti különbség is érzékelteti a pestis pusztítása miatt bekövetkezett népességcsökkenést, amely kb. 40—50%-os lehetett. Különösen reális ez az arány, ha a nem pestisben elhaltak számát is figyelembe vesszük. A többi járvány nem idézett elő ilyen tömeges méretű halálozást. A himlőjárványok idején — mely megállapítható az ismertetett statisztikákból is —, megnövekedett a pusztulás mérete. Pl. Nagykőrösön az 1799. évi járvány 138 A Nagykőrösi Arany János Múzeum Történeti Dokumentációs Adattára (NAJMTDA) Ádám Gerzson kéziratgyüjteménye 89. pag. 139 NAMTDA Ádám G. kéziratgyűjt. 89. pag. 140 BKML Ballá János Jegyzetek II. k. 104—166. pag. 141 NÓVÁK, 1979. 566. pag. 142 NÓVÁK, 1978. 28. pag. 143 NAJMTDA Ádám G. kéziratgyfijt. 67. pag. ; PML NkV ö. Nro. 1—4. 1771.