Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

természetét. A nagy járványokat tömegpusztító ereje, s külső elváltozásokat okozó tulajdonsága miatt rendszerint „dögnek", „dögösségnek", könnyen pestisnek is titulálták. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy GALGÓCZY Károly az 1739/40-es pestisjárványt „cholerának" nevezi Nagykőrösön.

123 Nagykőrös mezővárosi tanácsa amikor a létrehozta a karantént, azzal a céllal is cselekedte, hogy megfigyelhessék, a vizsgált beteg nem ,,pestises-é".

124 A halotti anyakönyvezés során eltérő terminológiát használtak a betegség megjelölésére. A kolera név mellett szinonimának tekinthető az „epegörcs", „epekór" név is. A betegséggel mutat rokonságot a tünetek alapján pl. a „görcs" (gyomorgörcs), „epehideglelós", „hasmenés", valamint a „hideglelés", „forróhideg", „forróság", „epeláz", stb. A mechanikus védekezéssel, a járvány terjedésének megakadályozása eredménytelen próbálkozás volt. Szükségszerűen összpontosítani kellett az erőket a gyógyításra. Az 183l-es járvány idején még nem ismertek hathatós gyógyszert. Azonban, a nagyszámú felgyógyulás nemcsak a „túléléssel" magyarázható, hanem részben a gyógyító tevékenységnek is köszönhető volt. Az orvosok többsége „Doetor Leo", és „Schubert" orvosok porkészítményeivel próbálkozott, amelynek szélesebb körű megismerését az „Újság Levelek"-ből tanácsolta a vármegye, még a járvány elején.

125 A próbálkozások nem jártak biztos eredménnyel. Kénytelen volt a vármegyei Kolera Bizottság a tehetetlenséget elismerni, ismertetve a Helytartótanács 1831. július 12-én keltezett 19266. számú levelét: „ezen betegséget, a' Betegnek Testi alkatához, és annak külömb féle környülállásaihoz képest kell orvosolni, de egyebaránt is a' Napkeleti Epekórság ellen eddig semmi bizonyos Orvosság fel nem találtatott".

126 Schmidt János vármegyei második orvos jelentette 1831. július 23-án, hogy Dömsödön Balogh Ferenc seborvos a Leó és Czigler doktorok gyógymódját alkalmazza. Szatner János viszont ugyancsak Dömsödön egy óbudai aratót hideg vizes mosással gyógyított meg.

127 Nagy József Abonyban működő járási orvos július 25-i jelentésében arról számol be, hogy többen felgyógyultak, s ő az orvoslást „Leó poraival, meleg borogatásokkal, és etzetes dörgölésekkel eszközli".

128 A július hónapban kiterjedő járvány nagyon igénybe vette a vármegye orvosait. A kolera őket sem kímélte. Pl. megbetegedett az Alpáron tevékenykedő Cholnoky doktor is.

129 Az orvosokra hárult nehézségek, s az óriási 123 GALGŐCZY, 78. pag. 124 PML Cholera jk. 332. sz. (júl. 23.). 125 PML Cholera jk. 06. sz. (júl. 7.). 120 PML Cholera jk. 255. sz. (júl. 19.). 127 PML Cholera jk. 351. sz. (júl. 24.). 128 PML Cholera jk. 373. sz. (júl. 26.). 129 PML Cholera jk. 431. sz. (júl. 29.).