Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

Helység A járvány kezdete Betegek száma Halottak száma Gyógyultak száma Még betegek száma Ráckeve Júl. 16. 68 53 14 1 Promontor Júl. 24. 80 46 34 — Szigetszentmiklóa Júl. 24. 125 65 60 — Pomáz Júl. 29. 261 173 88 — Törökbálint Júl. 29. 107 57 50 — Pócsinegyer Júl. 30. 171 67 104 — Becse Aug. 1. 7 4 3 — Monostor Aug. 1. 108 60 48 — O Buda Aug. 1. 1005 526 477 40 Szentendre Aug. 1. 121 98 23 — Tétény Aug. 1. 452 104 333 15 Tótfalu Aug. 3. 217 113 93 11 Bia Aug. 4. 383 116 232 35 Visegrád Aug. 4. 33 15 18 — Tinnye Aug. 5. 242 81 141 30 Makád Aug. 6. 73 33 38 2 Budaörs Aug. 8. 44 21 22 1 Lóré Aug. 8. 27 20 7 — Páty Aug. 10. 331 184 107 40 Szántó Aug. 10. 95 49 44 2 Bogdány Aug. 12. 145 64 80 1 Torbágy Aug. 12. 35 9 18 8 Csepel Aug. 13. 45 22 23 — Békásmegyer Aug. 18. 8 3 5 — Perbál Aug. 21. 49 7 42 — Szentkereszt Aug. 21. 90 34 56 — Hidegkút Aug. 23. 39 17 17 5 Tök Aug. 23. 33 15 15 3 Kovácsi Aug. 25. 31 9 19 3 Solymár Aug. 25. 68 53 14 1 Zsámbék Aug. 25. 117 77 34 6 Szentlászló Szept 12. 13 2 10 1 Összesen 4623 2197 2269 214 A szeptember 18-i összesítés alapján a legnagyobb arányú halálozás Óbudán, Solymáron, Zsámbékon, Monostoron, Pomázon volt, meghaladva az 50%-ot. Az októberi végleges felmérés 4812 kolerás megbetegedést regisztrált, melyből 2278 volt haláleset. A Pilisi-járás halálozási aránya 46%.

112 112 DADAY, 1931.10G. pag.