Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

vadult emberek felkoncolni akarták a járási orvost, Magda Károlyt, aki Gróf Keglevich László kastélyában volt elszállásolva. Mivel ő idejében elmenekült, a helység nótáriusán töltötték ki bosszújukat.

90 A helyzet itt mindvégig feszült maradt, oly annyira, hogy a járvány pusztítása idején sem lehetett megállapítani a halottak számát.

91 A szigorú ellenőrzés, a védőrendszer kiépítése nem biztosított kellő oltalmat, kitört a kolerajárvány Pest—Pilis—Solt vármegyében is. Krassó vármegye levélbeli érdeklődésére Pest vármegye magisztrátusa a következőket írta a járványról július 27-én: ,,az Epe Kórságnak jelei leg először f. holnapi 13

Ká

" Alpáron, 16

k4n Abonyban 's nómelly szomszéd helységekben vetett légyen észre 's mivel ezen helységek Ns Vgye széleihez közel feküsznek hihetőképpen onnan eredt a' megyébe ezen nyavalya, mellyet azomban minden bizonnyal állítani nem lehet mivel a' Duna mentében fekvő Dömsöd helysége f. h. 18 " a' most uralkodó Nyavalyától meg lepettetett".

92 A vármegye tudósítása pontatlan volt a járvány kezdetének megjelölése tekintetében. Batta Sámuel járási főszolgabíró jelentése szerint július 9-én ütött ki a kolera Alpáron, s mind a három megbetegedett ember meghalt. Várkonyban is történt kolerás megbetegedés.

93 Magda Károly járási orvos jelentése alapján a vármegye tudomására jutott, hogy Tószegen, Abonyban és Ókécskén öten betegedtek meg, s közülük egy tószegi ember meg is halt július 15-én.

94 A megye felső részén, a Duna mellett keletkezett a másik járvány góc. Borbély Györgyné ráckevei kofa július 16-án Becsére ment gyümölcsért, s ott főtthalat evett, s Dunából merített vizet ivott. Visszatérve Ráckevére rosszul lett, s július 17-én meghalt.

95 A kolerajárvány azonban nem itt, hanem a közeli Dömsödön tört ki már korábban, ahol július 13-tól 22-ig huszonöt kolerás megbetegedés törtónt, s közülük tíz ember meg is halt.

96 90 Batta Sámuel járási főszolgabíró augusztus 20-i jelentésében részletesen leírta a történteket: ,,a' N. Kátai Lakosok ki jővén a' Kis Miséről, a' Templom előtt öszve seregelvén, a' Templomból ki jövő Birót hajánál meg ragadva nagy lárma és Isteni Káromlások között a' Kastély felé húzták, hogy az ottan szállva levő Magda Orvos Urat szeme láttára, meg öljék; mely a' Kastély felé tóduló lakosságnak lármáját, hasonlóan a' Kastélyban lakó Fő Strása Gróf Liehtenberg Ur halván, kiment eleikben, s' meg értvén töllök a' Doctor élete utánn való Törekedéseket, említett Doctor Urat a' házból szeretsésen elugratta — kinek távozását megértvén még is tsak be akartak törni, hogy ők az orvosi szereket el vehessék, és mind a' Kútba hányhassák, azomba ezen szándékokban is Fő Strása Mester Ur által akadályoztatva lévén, midőn semmire sem mehettek volna — neki rohantak a' Város és nótárius Házainak, mellyeket széllyel kívántak hányni: a' nótáriust pedig meg ölni; — de ez elöllök el-bújván, minekutánna meg nem találhatták, szénáját, szalmáját méheit Köpüstől széjjel hányták s' törték, s' szobájában is mindeneket öszve rontván, mivel a' Plébánia felé vették úttyokat, de az Egres Katáról Fő Strása Mester Úrral vissza térő Gróf Keglevich László Ur által annyira a' mennyire le csillapittattak." PML Cholera jk. 700. (aug. 21.). 91 PML Cholera jk. 908. sz. (szept. 8.); Magyarország más vidékem is voltak hasonló megmozdulások, így pl. a szomszédos Heves vármegyében is. Vö. MÜLLEB, 1979. 1908—122. pag. 92 PML Cholera jk. 392. sz. (júl. 27.). 93 PML Cholera jk. 122. sz. (júl. 11.). 94 PML Cholera jk. 191. sz. (júl. 14.). 95 PML Cholera jk. 318. sz. (júl. 22.). 96 PML Cholera jk. 329. sz. (júl. 23.). 20 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 0Q5