Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

A zárlat, s a katonai kordon sok feszültség forrása lett. A kedélyek felizgatására jó példa a már említett vatyai árendáns esete. Általában a készültségi állapot ott okozott zavart, ahol még a fertó'zés veszélye sem állotfenn, s a lakosság nem értette a statáriális helyzetet. Pest szabad királyi város zárlatát pl. először július 3-án rendelték el, s az ellenőrzés végett őrségeket állítottak fel a soroksári, üllői, kőbányai, kerepesi, váci „lineáknál", és a Dunai révátkeléseknél.

81 A katonai intézkedések annyira felizgatták a tömeget, s az egyetemi ifjúságot, hogy zavargások kezdődtek. A helyzetet súlyosbította az is, hogy gyanús megbetegedések és halálesetek is történtek. A felzúdult rendbontók megöltek egy tisztet, s Budán és Pesten gyújtogattak is. Mindezek hatására, s hogy a járvány még nem volt jelen, feloldották Pest zárlatát.

82 Súlyos problémák okoztak gondot vidéken is, a mezőgazdasági munkák végzésének korlátozása miatt. Azok a helységek kerültek nehéz helyzetbe, amelyek távolabbi pusztákat birtokoltak, vagy béreltek, de azok is ahová csoportosan jöttek felvidéki aratók, s nem mehettek el a munka végeztével. Július 3-—4-én pl. százával mentek át a Tiszántúlra aratni Alpárról. Ezért a vármegye katonaságot vezényelt oda Kecskemétről, utasítva őket, hogy akik megszegik a zárlatot, az ,, illy en emberre tüzet adjon".

83 A rékasiak báró Orczy Zagyván túl fekvő pusztáira (Süttye és Tokorú) jártak dolgozni, s júliusban a zárlat miatt nem tudták learatni harmados gabonájukat. A falu nótáriusa kérésére először engedett a vármegye, de mivel időközben egy kondás meghalt Ujszászon, még aznap visszavonták a zárlat feloldását.

84 Egyháza is sok nehézséggel küszködött. A falunak a Duna túlsó partján, Fejér vármegyében volt a Kisapostag pusztája, ahová nem mehettek át aratni. E miatt — távol lévén még a járvány okozta rémület — zúgolódás támadt közöttük, s kijelentették: ,,mind egy, akár Cholerában meghalni, akar éhen, akar a' Katona által agyon lövettetni, mert mindnyájunkat agyon nem lövi . . .". Büszkén utasították el a Fejér vármegye által küldött segély gabonaszállítmányt, hangoztatva, hogy ők nem koldusok, nem szorulnak könyöradományra.

85 Nehézséget okozott a vármegyei pusztákra tömegesen érkezett felvidéki aratók veszteglése is. Pl. július 16-án Podmaniczky báró ispánja kérte a vármegyét, hogy a Varsány-pusztán veszteglő aratókat engedjék visszamenni lakóhelyükre, a Nógrád vármegyei Kökényre.

86 81 PML Cholera jk. 17. sz. (júl. 3.). 82 PML Cholera jk. 211—213. 250—252. sz. (júl. 16.); vö. KISS, 1965. 43. pag.; 253. sz. (júl. 16.). 83 PML Cholera jk. 59. sz. (júl. 7.). 84 PML Cholera jk. 115, 119. sz. (júl. 10.). 85 PML Cholera jk. 189. sz. (júl. 15.). 80 PML Cholera jk. 221. sz. (júl. 10.).