Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

köszönhetők a hadi életből vett hasonlatok — Sz.), ugy fussanak az ő szine előtt, a' Gutta ütések, és kőszvények, dombollyanak (ti. tomboljanak tehetetlenségükben) az ő jelen létében, a' kólika, és minden belső nyavaják, . . . rohannyanak ki nyakra főre abból a' Házból a'mellybe ő be lép . . . Soha meg ne tompullyon az ő Érvágolya, az ő kőpőljei hasonlók légyenek a' tele Nadályhoz (ti. piócához) . . . Minden ő recipéji, és Praescritioji (ti. orvosi fölírásai) változzanak 5 Forintos bankó Czedulákká. Az ő Műhelye (ti. a borbély műhely) légyen hasonló a' Bethesda Tavához (ti. a biblia Jeruzsálem melletti gyógyhelyéhez), melly körűi szüntelen seregeilyenek a' meg száradott kezű Embereknek, vakoknak, sántáknak (bibliai idézetek — Sz.) sokasága, és azok . . . térjenek vissza onnan, hogy a leg sebessebb Valtzért is botlás nélkül el járhassák. A' Szakállas állak pedig meg tisztulva, és oly simán jöjjenek ki az ő Műhelyéből, mint a' Ketske bőr a' tsávábol. Éjjel Nappal járjon, és ne fáradjon el ... az ő Pilulái pedig oly változást tsinállyanak a' belső részekben, mint a' Koriándrum mag (szélhajtó, görcsoldó szer, közvetlen utalás a nehéz, zsíros ételek által okozott emésztési panaszokra — Sz.) helyett meg evett 9 Kalendariom a' Debretzeni tsizmadiában . . . Egy szóval a' Kolikán, Fogfájáson, Kőszvényen, Pokolvaron, Vízi betegségen tsak övé légyen az Országlás, ... és az azokért fizetendő vám és harmintzad tsak az ő erszényét puffassza ..." Ifj. Balogh Ferenc kérte 1799-ben, hogy állítsanak be egy „Vas kementzét a Borbély Műhelyben", mivel nagyon hideg. Megtörténte után új „Borbély Ház"-at építtetett tanácsunk 1807-ben. Balogh kezdte Szentmiklóson azt a közjóra irányuló tevékenységet, mely sokáig jellemző volt néptanítóinkra, számos orvosunkra.

34 Itteni, valamint kiskun kerületi seborvosi állásáról szóló lemondási nyilatkozata megindító jellemzése 1841-ben önmagának, munkaköre komolyságának: „Életének 70

lk évét el érvén . . . kezei reszketegsége miatt kellőleg a' sebészi műtéteket nem teheti." Vele egyidejűen szintén több seborvos működött nálunk. Szakmai okból emeljük ki a 13 gyermekes Jámbor Mihályt, orvosi könyvtárunk, iskolánk hűséges gyarapítóját. Működése föltárta a seborvosi és a borbélyi munkakör korábbi azonosságának lazulását. 1820-ban bevetette a borbélylegény „tzimer"-ét (ti. cégérét), mivel a borbély megtagadta a sebkezelést. Négy esztendővel később azért kérte javadalma emelését, mert jövedelme ,,a' Beretvállás el vesztése által könnyen 200 forintokkal meg kevesedett". Megkapta az emelést : a , ,Piartzon lévő Borbély Műhely is nékie által adattasson. . ."-döntött tanácsunk, de kötelezték „beretválló Legény" tartására. (1904-ben községi borbélyunk még segédkezett kórházi boncoláskor.) 34 1825-ben kiárendálta az Eprest a „selyem bogarak jobb móddal való tenyésztetése tekintetéből..."