Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

mész étéről, s különböző gyógymódokat javasoltak. Erre viszonylag korai példát ismerünk Békés vármegyéből, ahol a vármegyei főorvost utasították mindezek foganatosítására. RIGLER Zsigmond főorvos tájékoztatójának 1796-ban különös fontossága az is,hogy a himlő elleni oltást is szükségesnek tartja, és szerepét hangsúlyozza: ,,A' Himlőkk mesterséges bé oltása, melly nek eleinte ugyan a' Ráczok, annakutánna az Ánglusok, Franczok, és Amerika béli népek nagyhatalmát esmérték, a' melly által Királyi Fejedelmek is életben maradtak, és a' melly mai napon a' Török, ós Görögöknél leg nagyobb haszonnal practáltatik, többeket életben tart, mint a' természetes himlő, mert sok esztendőbeli tapasztalással tett proportio által világosan ki tettzet, ha természetes himlők által százból negyvenen; a? bé oltott himlők által pedig százból egy alig hal meg. Hasznos tehát az mesterséges himlő bé oltás, mind az meghóltakk kevesebb száma miatt, mind pedig, ha bé oltás által fakadott himlők közönségessen jó természetűek szoktak lenni". Ezért szükségesnek tartja a védőoltást Békés vármegyében is : ,,hogy tehát én a' Népnek kedvét fogom érteni azon leszek, h' minden esztendőben bizonyos számú gyermekekben a' himlő béoltódjon, és az által a' rossz természetű mérges himlők is ezek által származandó vagy halálozás el távoztassék".

50 RIGLER Zsigmond vármegyei orvos 1796-ban tehát már a széles körben alkalmazott, „mesterséges himlő" keltésével történő védekezést, himlőoltást szorgalmazta. RIGLER nem említi RAYMAN Ádám eperjesi orvos nevét, aki — az orvostörténeti kutatások megállapítása szerint — már 1711-ben alkalmazta a variolációt, azaz az emberi himlővel történő mesterséges fertőzést, a himlő elleni védekezés ésszerű, „természetes" módját. Az 1717. évi eperjesi himlőjárvány idején szerzett tapasztalatait közzé is tette a boroszlói egyetem orvosi évkönyvében. De Rigler nem említi Edward JENNER-t, a himlőelleni védekezés atyját sem, aki felismerte a tehénhimlő, s a vele történő oltás hasznosságát (Variola vaccinae) 1796-ban, s 1798-ban jelentette meg könyv alakban tudományos eredményeit.

51 Az „Oltalmazó vagy Tehény-Himlő"-vel történő oltást BENE Ferenc pesti orvos hajtotta végre először Magyarországon 1801. szeptember 14-én.

52 Ezt azonban hosszú kutató munka előzte meg. Az orvostörténeti kutatás szerint Békés vármegye 1800 telén küldte fel Rigler Zsigmondot Pestre, hogy Bene Ferencnél tanulmányozza a védőoltást, amelyet — a tapasztalatszerzés után — 1801-ben kezdett végezni Rigler Békés vármegyében.

53 Feltételezhetően Riegler, amikor 1796-ban a himlőoltás szükségességét 50. Békés megyei Levéltár (BML) Öcsöd, B. 94. Hirdetmények jk. 37—41. pag. 51. ZBORAY, 1905. 162. pag. 52. VITA, 1962. 177—178. pag. 53. ZBOBAY, 1965. 163. pag.