Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

Kuruzslók Noha korántsem a Kiskunság volt akkori hazánk legelhanyagoltabb része egészségügyi tekintetben, tárgyalt időszakunkban végig kísért a helyi kuruzslók működése. 1798-ban tréfás vőfélyi köszöntőjében kuruzslóinktól mint a seborvos vetélytársaitól óvja az oskolamester a kirurgust a násznép előtt: „Az ő Ellenségei pedig t. i. a' Kuru'solo, kenő fenő, 's a' betegre még rá is olvasó vén Asszonyok szégyenüljenek meg ő előtte, és az ő Vizittye minden beteg ágyaktol excludallya (ti. rekssze ki) a' Kan bábát Kaludérnét (ti. kalugyernét = apácát) 's ezeknek több Collegáit, és kergesse őket az ő Czéh Mesterekhez Endorba (ti. az endori boszorkányhoz, aki a bibliában fölidézte Sámuel szellemét Saul királynak)." 1854-ből való az alábbi közlemény: ,, . . . kenő- és fenő-nők különösen a Kis-Kúnság községeiben igen . . . nagy számmal találtatnak . . ."

30 Noha a kitétel inkább a jászok lakta kiskunsági helyekre vonatkozott, tudnak a mi jegyzőkönyveink is ilyenekről. A plébánia anyakönyve „Koszgyógyító"ként emlegette az adacsi bérlőt, továbbá „Váti Eva csavargó és Csábító hazug Asszonyt Nemelly Lakosok be vádolnak, hogy . . . Orvosi tudományát el publikálvánn, Sokann hozzá" folyamodnak, aztán „Stojka János Ujj Magyar . . . ezen városból feleségének Varáslása miatt ki tiltatott . . .", végül „ . . . nemes Pénzes Sándor . . . nem . . . akarja meg fizetni Foris Istvanyne gyógyító Aszszonynak" a kialkudott összeget.

31 • Oskolamesterek, prédikátorok Értelmiségünk körében az egyértelműen kuruzslónak bélyegzett népi gyógyítók mellett hallgatólagos jóváhagyással amatőrködött országszerte a külföldi akadémián teológiát — máskor egyéb stúdiumot is — végzett prédikátor, valamint az oskolamester (Magyary-Kossa) a magával hozott szakirodalomra támaszkodva. Könyvgyűjteményünk egyik ritkasága egy erdélyi nyomtatvány (V. tábla), melyből az Orsz. Széchényi Könyvtár értesítése szerint csak náluk található még másik példány. A könyv Majsai 30 PALUGYAY: i. m. 103. 1. 31 1802. jún. 11—, 1812. ápr. 11—, 1841. máj. 7-i jk. — További adalék a helyi kuruzslás továbbéléséről: ... a süly (ti. skorbut)... elnevezés kimondása tágas tért nyit a kuruzslásnak, mert földnépünk sülyben meg szokta magát a kuruzslók, lekenők, cinober-füstölők karjaiba vetni... Hasztalan beszél azután az orvos, hogy süly nevezet alatt 6 mást ért, mint köznyelven érteni szoktak. (Jegyzetben: Köznyelven .. . görvélykóros, bujakóros fekélyedéseket, orr- és szájbántalmakat, csontdaganatokat értenek.) Hasztalan igyekszik a kuruzslókat, lekenőket ártalmatlanokká tenni..." (TÉCSY J. : Süly (scorbut) és a süly-járvány Kun-Sz. Miklóson. — Gyógyászat. 1804. 515. 1.)