Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970

1959-ben 18 körzeti ápolónő dolgozott a megyében. A számuk 1970-ben 198 volt.

11 3. A meglevő orvosi körzetek tehermentesítését célozta az üzemorvosi hálózat kialakítására irányuló törekvés is. Az üzemorvosi rendszernek az iparban voltak hagyományai, a mezőgazdaság területén azonban új utakat kellett keresni. A megyei főorvos 2—3 mezőgazdasági üzem összevonásával akart üzemorvosi körzeteket létrehozni. Tervei szerint a mezőgazdaságban működő üzemorvos, amíg az érintett terület körzeti orvosi ellátása nem kielégítő, az üzemorvosi teendőkön túl a dolgozók alapellátását is végezte volna.

12 Az üzemorvosi ellátás nem vált a megyében számottevő tényezővé. Az üzemorvosi órák száma 1958-tól 1964-ig napi 38 óráról 62-re emelkedett mindössze. 2. táblázat Az üzemorvosi ellátás alakulása Bács-Kiskun megyében 1958—1964

13 Napi üzemorvosi Üzemorvosi Év órák körzetek Betegforgalom száma 1958 38 79 462 1960 48 3 117 645 1962 50 4 139 430 1964 62 6 133 057 Az üzemorvosok nem kapták meg a körzeti orvosokat megillető jogokat. Az üzemorvosi szolgálatot életre hívó 70/1951. MT. számú rendelet lehetőséget adott arra, hogy az üzemorvosok a munkavállalók és családtagjaik gyógyításával is foglalkozzanak. A gyógyító munka mellett a szűkebb értelemben vett üzemorvosi teendők ellátására alig maradt idejük. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1965-ben azt állapította meg, hogy a rendelési idejük általában receptírással telik el, az üzemegészségügyi feladataik ellására képtelenek.

14 Az üzemorvosok túlterheltségét bizonyítja, hogy míg az üzemorvosi órák száma 1958-tól 1964-ig 44,7%-kal, a rendelők betegforgalma 61%-kal emelkedett.

15 12 Tan. jkv. 1958. VI. 28. 13 Vb jkv. 19C5. V. 25. 14 Uo. 15 Uo.