Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

Hivatalos följegyzés híján is tényként kell hát elfogadnunk helyi gyógyszertárunk alapítási évének az 1812. esztendőt, mivel így jelölte meg a későbbi jogutód, Tóth Zsigmond.

17 1820. jan. 19-i tanácsi jegyzőkönyvünkben néhai nemes Cseh Béniámin, a dunaföldvári patikárius özvegye kért és kapott letelepedési, patikanyitási engedélyt az előbbi „Gyógyszer Árus", Pöschel Ferenc jogán. Üzlethelyiségnek megkapta „azon Boltot, melly eddig Patika volt", kapott botanikus kertet, két hold kaszálót, de a kerületi főorvos közölte, hogy férjhez kell mennie patikushoz, mert ő nem működhetik ilyenként. A következő év első felében egy Adai nevű laboráns vezette a patikát 15 váltó forint negyedévi bérért, majd 1821. jún. 7-én már Tót Ferenc kapott működési engedélyt, miután bemutatta ajánlásait, oklevelét a pesti Királyi Universitastól, valamint Ráth József gyógyszerésztől. Épülete a városé, mely csináltatott rá „világos üveg ablakot" 1824-ben, melléje jégpincét. Ugyanakkor lelkére kötötték a gyógyszerésznek: „mindenkor fris és alkalmatos orvosságokat tartson", illendő árat számítson, állandóan bent legyen a patikában, és bánjon mindenkivel emberséggel.

18 A város különben megígérte másik patika építését, de utóbb kijelentette : „most ujj Város Házát igyekezik építeni, és a' régiből (ti. városházából) Patikát formálni..." Az új gyógyszerész (Herdy György) sem kapott engedélyt 1832-ben üzlete fölépítésére a Borbély Ház telkén, mivel az a régi városházi épületben volt, és azt elbontották a mostani tanácsház átadása után (1832), hogy megnyithassák a két templomot összekötő utcát. Sorrendben második gyógyszertári épületünk tehát a jelenlegi patikától délre fekvő házban volt sokáig, az ún. Tóth Zsigmond-féle házban. Tóth Zsigmond működése idején volt az 1863. évi aszályos esztendőt követően a tömeges skorbutos megbetegedés ; (Tóth Zsigmond egymás után peresítette a kifizetetlen patikaszámlákat). Magyary-Kossa bőven tárgyalja Magyar orvosi emlékeiben a gyógyszerészek meg az orvosok közötti feszült viszonyt, melyet megmagyaráz a patikáriusok gyógyító tevékenysége. Tény, hogy sűrűn céltáblái ez utóbbiak a vaskos tréfálkozásoknak: „Egy bizonyos Vármegyéből azt írják, . . . hogy egy helységbeli lakos rosszul érezvén magát, a' Patikába ment, és egynehány 17 BORS Károly: Kunszentmiklós város történelmi adatai. Kunszentmiklós, 1892. 101., 133. 1. Lásd még Lóránd Nándor cikkét: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszert, hálózatának kialakulásárólCumania. III. História 171—2. 1. 18 Lóránd Nándor i. m. félegyházi bejegyzést említ: „Anno 1819. die 7. juli. 230. Kunszentmiklósi Apothecarius Pöschl Ferenc úr benyújtott könyörgő levele és Attestátumai elöli mutatása mellett kéri, hogy ő Apothecariusnak városunkban fel vétessen ..." — Föltevésünk szerint elkerülte Donáth István figyelmét a korabeli hírlapirodalom, s ezért nem tud patikáról a Hármas Kerületben 1830-ig. (A közegészségügyi viszonyok a Kiskunságban 1732-től 1830-ig. — Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica. 1904. 31. sz. 83—-115. 1.) 2* 19