Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között

A Népjóléti Minisztérium az építési összeg felét ajánlotta, amennyiben kórházat építene a város, amelyben sebészeti, belgyógyászati és szülészeti osztály kapott volna helyet. 36 A gazdasági nehézségek miatt közkórház nem épült, de a szülőotthont 1935. július 15-én megnyitották. 37 A szülőotthonba felvételt nyerhetett minden anya 1—2 napra teljesen ingyen, ha semmiféle ingatlana nem volt, a várostól szegénységi bizonyít­ványt, a tisztiorvostól pedig beutalót kapott. Felvételt nyerhetett az is, aki a napi 2 pengő ápolási díjat 10 napra előre kifizette. Különszobára vették fel a napi 5 pengőt 10 napra előre befizetőket. A szülőotthon tehát nem oldott meg minden problémát. Az otthon a Stefánia Szövetség fenntartásában mű­ködött, a város csupán hozzájárult a fenntartási költségekhez. 1935-ben már 89, 1936-ban 169, 1937-ben pedig 202 szülés zajlott le a szülőotthon­ban. 38 A mindössze két kórteremmel rendelkező otthontól többet nem is nagyon lehetett várni. A gazdasági válság tovább rontotta a lakosság anyagi helyzetét. A tömeges munkanélküliség, a bérek csökkenése, a lakásnyomor, az eladósodás az egészségügy terén is éreztette hatását. Az orvosi levelezőkönyv 1932. évi 213. számú bejegyzése szerint ,,a nyomasztó nehéz gazdasági viszonyok következtében előálló nagy szegénység és munkanélküliség okozta azt, hogy az utóbbi időben a megbetegedések száma túlmértékben megszaporodott. A szegénybetegek száma oly nagy, hogy a hivatalos órákat kénytelenek vagyunk meghosszabbítani. „Ilyen körülmények között az államilag támo­gatott prevenciós irányzat részben illuzórikussá vált. Erről orvos-írónk, Németh László így vélekedett: „— Sajnos, ennek a közegészségügyi irány­nak hatalmas akadály állja útját : a tömegek siralmas helyzete és fogyatékos műveltsége. A közegészségügyi intézmények csak akkor érhetnek el ered­ményt, ha meg is tudnak kapaszkodni a néprétegben, melynek szántuk őket [. . . ] Hiába mondjuk, hogy az egészség tőke, amelyet a szegény em­bernek kétszeresen kell gondozni, magát az egészségvédelmet a szegény em­ber fényűzésnek érzi, melyre csak a jólét és a műveltség bizonyos fokán kap­ható. Minek mossa a fogát, akinek két nap óta nem volt étel a szájában, [. . . ] A legfényesebb közegészségügyi intézet is csak egy szép árvaház, ha a népiskolák maguk nem külön kis közegészségügyi intézetek [. . . ] Az or­36 BKmL—Kkfh. To. levelezőkönyv 1927. — beragasztott 14.148/1927. kig. irat. 37 A közgyűlésre benyújtott tisztiorvosi előterjesztés szerint a felszerelést és berendezést az Országos Stefánia Szövetség biztosította, értéke 2952 pengő volt. Az évi fenntartási költség 4000—5000 pengő. A fenntartási költség­ből az országos betegápolási alap terhére beutalt betegek után 3000 pengő térülhet vissza, tehát 1000 pengőt kellett a városnak évente biztosítani. A szülőotthont a Stefánia Szövetség Jókai utcán levő házában rendezték be. 38 BKmL—Kkfh. Polgm. Hiv. iratai 208/1938. alapszám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom