Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között

terjedését. A belterületi közutak szilárd burkolattal való ellátására, a Kossuth utca kivételével, a felszabadulásig nem került sor. A gyakori szélfúvasok felkavarták az utcák porát, amely ellen locsolással is alig lehetett védekezni. Átmeneti fejlődést jelentett a város életében az 1925-ben felvett Speyer kölcsön, amelyből nagyobb építkezéseket indítottak. Ekkor épült a gőzfürdő, a közvágóhíd és jéggyár, és a városi bérház. A városiasodást szolgálta néhány nyitott csatorna befödése, a piactér kikövezése. A megindított kislakásépítési akció a lakásviszonyok javításán alig segített. Az építkezések a szabad munkaerőből csak töredéket tudtak lekötni, s az 1930-as évek gazdasági válsága az egyébként is nehéz megélhetési körülményeket még tovább rontotta. A felvett kölcsönt a város vezetése újabb kölcsönökkel próbálta törleszteni. Növekedtek az adóterhek. A kisbirtokosok körében egyre gyakoribb lett az árverezés. Nőtt a munkanélküliség nem csak a munkások, hanem a kisiparosság körében is. 1930-ban 2500 munkanélküli volt!

4 A nyomor enyhítését ínségakciókkal próbálták megoldani. A felállított népkonyhákon ingyen ebédeket osztottak. 1931 telén 2000 család kapott tűzifa segélyt.

5 Mindez természetesen nem jelenthetett megoldást. A közoktatás helyzete a világháború előttihez képest semmilyen fejlődést sem tükrözött. Az iskolákat a lakásoknál még fokozottabban jellemezte a túlzsúfoltság. Különösen egészségtelen körülmények között kényszerültek tanulni az elemi iskolások, s közülük is a külterületen élők. A Csonkamagyarország 1923. szeptember 2-i számában írta: ,,[. . .] tanyai iskoláink oly lerongyolt rozoga állapotban vannak, hogy inkább istállónak lehet nézni, mint a műveltség felszentelt csarnokának." A Csólyos puszta II. számú iskola bérelt, primitív tanyai szobában kapott helyet, aminek magassága 185 cm, hossza 520 cm, szélessége 440 cm volt. Itt tanult 56 mindennapi ós 5 ismétlőiskolás gyermek, két részletben, mivel egyszerre nem fértek be a helyiségbe.

6 A zsúfolt egészségtelen és tanulásra szinte alkalmatlan iskolák nem gyakoroltak vonzerőt sem a tanulókra, sem a szülőkre. A tanyai körzetekben a tanítási idő egyébként is csak októbertől kezdődött és májusig tartott, amíg a tanyai gazdaság nélkülözni tudta a gyermek munkaerejét. Sokan a hiányos ruházat miatt éppen a téli időszakban nem járhattak iskolába. 1920-ban a városban 193, a tanyai körzetekben 2104 tanköteles gyermek nem járt iskolába.

7 A népiskolai osztályokba így is átlag 65 tanuló jutott. Művelődésügyi és egészségügyi szempontból egyaránt kiemelkedő 4 BKmL—Kkfh. Polgármesteri Hivatal iratai 1930. 174. kgy. sz. 5 Csonkamagyarország. 1931. május 11., BKmL—Kkfh. Bolgm. Hiv. 1931. május 5. kgy. 234. kgy. ez. 6 BKmL—Kkfh. Iskolaszéki jkv. 1924. december 1. — 123. pont. 7 BKmL—Kkfh. Iskolaszéki jkv. 1921. aug. 20. 41. pont.