Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

A cikk dr. Nagy György tisztiorvosra hivatkozva említi, hogy a város a th. városok közül az 5. helyen áll a vérbaj statisztikában és ezer fő közül 9 vérbajos, ugyanakkor az orvosi kezelés lehetetlen körülmények között folyik, mert a rendelőnapokon másfél óra alatt 50 beteg kér orvosi segélyt az egyetlen orvostól. A rendőrség rendelkezésére álló kórházi venereás osztályon pedig csak 18 ágy van és a razzia alkalmából 43 beteget kellett ott elhelyezni.

152 A tisztifőorvos a cikk hatására valószínűleg igazoló jelentést kért az Egészségvédelmi Intézet vezetőjétől, aki fogalmazványában megállapította, hogy a közlemény adatai csaknem egytől egyig fedik a valóságot. Bár csak 25—30 fő napi betegforgalmat jelez.

153 Maga a tisztifőorvos 1936. január 12-én nyilatkozott a sajtónak a cikk megállapításairól. Véleménye szerint a közölt adatok nem egészen tárgyilagosak. Elismeri, hogy a betegségek a háború után nagyon elterjedtek, de ő már régóta foglalkozik az ellenük vívott küzdelemmel. Mint elmondja évente harminc-negyven vetített képes felvilágosító előadást tartanak a tanyai iskolákban, elsősorban a tbc-rol és a venereás betegségekről. A szakorvos a városban évente tart ilyen előadásokat az ifjaknak, a helyőrségnek is. Túlzottnak tartja a 1300—1400 nemi beteg-számot — amit a cikk közölt — szerinte ezeknek 30—-40%-a a cigányvárosból ered. Kecskemét a 16 ezrelékes venereás betegével a th. városok között csak a 7. helyen áll. A városi hatóságok mindent megtettek a helyzet javítása érdekében, az anyagi áldozatokat sem sajnálva, annak ellenére, hogy a 160 000—1926. sz. B.M. rendelet nagyon megnehezítette a munkájukat.

154 * * * A vizsgált korszakban bekövetkezett fejlődés a címtárak adataiban is tükröződik.

155 Az állami szerveket és a magánorvosokat csak ezekből ismerhetjük meg, de részletesen közlik az egészségügyi intézmények személyi összetételét is. 1922-ben névszerint említettek 33 orvost, 8 gyógyszerészt és 48 szülésznőt, 1935-ben 55 orvost, 12 gyógyszertárban 24 gyógyszerészt és 152 Kecskemét és Vidéke. 10. évf. 42. sz. 1035. október 21.3.1. VARGA Kálmán : Harcot a vérbaj ellen! c cikk 153 Befejezetlen, keltezés és aláírás nélküli fogalmazvány. Néhány adatot is közöl: Az Anya- és Csecsemővédő Intézet szerint : 1935-ben Kecskeméten 205 koraszülés és abortusz közül 15-nek volt oka. a vérbaj. 1936-ban 100 anya közül 7—8-nál volt a Wassermann pozitív. ,,OTI-nagyrendelésen" 1935-ben 30 egyén I—II lues, 166 serológiai és belgyógyász lues, 246 új kankő, 3 kemény fekély, 1 lágy fekély, 14 kankó és 500 ember katonaság. 154 Kecskeméti Közlöny. 18. évf. 9. sz, 1936. január 12. 4.1. 155 Kecskemét th. város évkönyve. Kecskeméti nagy képes naptár. Kecskemét város cím- és névtárával az 1922. közönséges évre. Szerk. EÖTVÖS NAGY Imre. Kecskemét törvényhatósági jogú város teljes polgári név- és címtára az 1930—31. —1935. évre. 2—3.átd. kiad. Szerk. BODÖCS Gyula. Kecskemét, 1930—1934.