Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936
Megírta, hogy vacsorára és reggelire rántott levest és egész napra kb. 3 zsemlét kitevő kenyér-darabot kapnak a betegek. Mint megjegyzi: ,,Horthy és a hadsereg bevonulása alkalmával volt evés-ivás rogyásig, volt kalács és hús, hogy még a padlóra is került belőle, de a kórházra senki sem gondolt." 61 Alig pár hónap múlva ismét ezt a problémát vetették fel. Ekkor gyermekágyas anyákkal beszélgetett a riporter, mert panasz érkezett, hogy lelkiismeretlenül bánnak a betegekkel, nem kapják meg az orvos által előírt ételmennyiséget és a kevés is élvezhetetlen. Dohos tarhonyát és burgonyát esznek. Az étrend bab, káposzta, kása, természetesen hús nélkül. 62 Mint érdekességet megemlíthetjük, hogy nemcsak testi, de „szellemi táplálékukra" is*gondoltak. Mint írják: „Kívánatos volna nagyon, hogy a kórházban egy kisebb könyvtár is legyen, sok embernek itt nyílnék alkalma, hogy tudását bővítse és lelkének is táplálékot adjon." Egyébként naponta kaptak a betegek újságokat, a Kecskeméti Közlöny 15—20 példányt is adott. 63 A város vezetősége is foglalkozott a kórház kérdésével, az 1921. június 23-i közgyűlés fogadta el a kórház alapszabályainak és házi rendjének a tervezetét, s ugyanekkor elhatározták, hogy a nyilvánossági joggal felruházott kórház részére külön főorvosi állást szerveznek. 64 Az ügy azonban nagyon lassan haladt, míg a sajtó 1922-ben ismét szellőztetni kezdte a kórházakban uralkodó állapotokat. „Néhány kérdés a Közegészségügyi Bizottsághoz" c. újságcikk súlyos hiányosságokra mutatott rá, ezért érdemes részletesen ismertetni. A kérdések formájában felvetett panaszok a járványkórház helyzetét tárták a nyilvánosság elé. Kiderült, hogy a betegeket késedelmesen í-zállították kórházba, késtek a lakások fertőtlenítésével. A kórházban nem volt állandó ügyeletes orvos, mindössze 2 betegápolói és mindenes szerepet is betöltő személy tartott éjjel-nappal ügyeletet. A kórházban éjszaka nem volt fűtés. A 14 kórházi szobába zsúfolt vörhenyeseknek mindössze 6 csajkában adták az ebédet és több beteg használt egy evőkészletet, mindössze 1 mosdóedény állt 10—14 beteg rendelkezésére. 65 E konkrét adatoknak meg is volt a visszhangja. A következő számban a tisztifőorvos levelét közölték, aki bejelentette, hogy feletteseitől vizsgálatot kért, mert a közönség idegenkedik a járványkórháztól. 66 Sőt a közgyűlésen is felvetette a problémát. 67 Sajnos a jegyzőkönyv nem tartalmazza felszólalásának szövegét. 61 Kecskemét és Vidéke. 1. évf. 9. sz. 1920. május 27. 02 ü. o. 108. sz. 1920. szeptember 24. 63 U. o. 63. sz. 1920. július 31. 64 Közgyűlési jkv. 1921. június 23.179. pont. 19 902/1921. sz. tanácsi javaslat. 65 Kecskeméti Közlöny. 4. évf. 46. sz. 1922. február 25. 3.1. 66 U. o. 4. évf. 47. sz. 1922. február 26. 5. 1. 67 Közgyűlési jkv. 1922. február 27. 50. sz. 47—48. 1.