Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

Az első világháború idején rohamosan romlott a polgári lakosság életkörülménye. A munkaerőhiány miatt visszaesett a mezőgazdasági termelés. Bácsalmásról is többen külföldre mentek dolgozni. „A kivándorlás oly méreteket ölt, annyira beleveszi magát a köztudatba, hogy még azok is itt hagyják szülőföldjüket, akiknek van itthon valamelyes kenyérkeresetük, így aztán nem csodálható, ha a földek sok helyütt parlagon, műveletlenül hevernek, melyek addig dús gyümölcsöket nyújtottak" — írja a korabeli újság.

64 Az ország egészségügyileg sem volt felkészülve a háborús eseményekre. A kórházi hálózat fejletlensége miatt sok olyan szükségkórházat kellett létrehozni, amely a korszerű egészségügyi ellátásra teljesen alkalmatlan volt. Ilyen szükségkórházat Bácsalmáson is létesítettek, a háború végéig működött. A kórháznak 10—15 ágya volt. A betegek gyógykezelését az itthon maradt orvosok, továbbá a frissen kiképzett egészségőrök végezték,

65 Nagy volt az orvoshiány. Az egyik alispáni jelentés azt tudatja a vármegye közigazgatási bizottságával, hogy 120 orvosi állás betöltetlen. Az élelmezési helyzetet súlyosbította még a spekuláció és a drágaság is.

66 A XX. század első két évtizedének helyzetére a kor újságírója így emlékezik: „Nyomorgó családanya jött be hozzánk panasszal, hogy az ura három esztendeje katona, van hat gyermeke, nincsen ruhájuk, nincsen ennivalójuk, nincsen fűtőjük."

67 A vezércikkek címeiből: „Tömegnyomor dühöng és pusztít odakint a külvárosban",

68 „Drága a kenyér",

69 „Asszonyháború Madarason, Hadisegélyes asszonyok ribilliója. — A madarasi asszony forradalom".

70 „Síró lány a cipőboltban. Könyörögnek, kérnek utalványt cipőre, cipőjavításra, talpalásra, borításra".

71 „Kukoricakenyeret kapunk!"

72 04 Praefort Ferenc gyógyszerész és Peszelényi Péter visszaemlékezése. 05 BJ. 1912. ápr. 28. 66 1910-ben egy koronáért lehetett vásárolni: 30 zsemlyét, vagy 4 kg kenyeret, vagy pár kisebbfajta csirkét, vagy 1 kg ürühúst, vagy 3/4 kg marhahúst, vagy 3/4 kg sertéshúst, vagy 60 dkg borjúhúst, vagy 20 db tojást, vagy 4 kg babot, vagy 3 kg rizsát és így tovább. 1917-ben 1 kg kenyeret, vagy 2 db tojást, vagy 2 kis fej káposztát, vagy 10 dkg szalonnát, vagy 1 kg babot, vagy 10 dkg marha- vagy sertéshúst. 1917-ben továbbromlott az életszínvonal. Egy gyermektelen házaspár ebédje, otthon főzve, a legszükségesebben számítva is 5 koronába került. 1919 áprilisában a következő árak voltak: 1 kg kenyér 2,40 K — Korona, 1 kg birkahús 12.—K, lkg disznóhús 15,—K, 1 kg bárányhús 14.—, 1 kg birkahús 12.—K, 1 kg zsír (olvasztott) 22.—K, 1 kg szalonna 20.—K, 1 liter tej 1,60 K, 1 kg házi vaj 28.—K, 1 kg túró 22.—K, 1 db tojás 0,40 K, 1 kg sajt 10.—K, — BJU. 1919. ápr. 13. 67 BaK. 1917. dee. 1. 68 Uo. 1918. jan. 19. 69 BFU. 1918. febr. 28. 70 Uo. 1918. ápr. 7. 71 BaK. 1918. júl. 20. 72 BFU. 1918. okt. 8.