Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

meggyorsította az ivóvízellátás és a szennyvízhálózat kiépítésének rendezését nemcsak a fó'városban, hanem vidéken is. Budapesten 1893-ban kezdték meg a Káposztás-megyeri Vízmű építését,

32 Baján 1898-ban fúrták az első ártézikutat a Szentháromság (ma Béke) téren,

33 Bácsalmáson az 1900 július 2-i rendkívüli ülésén tárgyalta meg a községi képviselőtestület a belügyminiszter 15 966. sz. körrendeletét az ivóvízellátásról.

34 Madarason 1906. október 4-én, az 52/1906. községi közgyűlés határozattal mondták ki a mélyfúrású kút építését,

35 Tataházán 1909. december 15-én döntöttek az ártézikút fúrásáról.

36 Bácsalmás község képviselőtestülete Latinovits Géza országgyűlési képviselőt kérte föl a minisztériumi beavatkozásra. A képviselőnek tudomása volt arról, hogy 1889-ben a Földművelésügyi Minisztérium keretében kultúrmérnöki hivatal létesült. Ennek a hivatalnak a hatáskörében tartozott a kutak, vízművek stb. ügyeinek intézése, véleményezése.

37 ,,A derék képviselő — olvasható a dokumentumok között — a kérelem kézhezvétele után nyomban elment Farkas műszaki tanácsoshoz, onnét a vízügyi osztály vezetőjéhez ... a Földtani Intézethez." — A szakértői vélemény szerint csak igen nagy mélységből lehet szökővizet nyerni. „Ugyanis Bács-Almás 125 méternyire fekszik a tengerszint fölött, míg Baja 95, Szabadka pedig 109 méternyire. Azonban igenis remény van már 80 méter mélységnél, csakhogy ez esetben a víz csupán bizonyos maximális magasságra jut a csőbe, ahonnan aztán ki kell szivattyúzni. A műszaki tanácsos jelezte, hogy mihelyt a minisztérium tulajdonában levő fúrókészülék szabad lesz, a község rendelkezésére bocsátja."

38 A minisztérium segítése meg is történt, mert 1901 június első napjaiban megkezdték az első ártézikút fúrását. A fúrókészülókeket a minisztérium díjtalanul adta a községnek.

39 Bácsalmás község — hivatkozva a nehéz gazdasági viszonyokra — 1925-ig nem fúratott újabb artézi kutat.

40 Hiányzott a község külterületi lakosságának is a jó ivóvízzel való ellátása. Egy községi közegészségügyi jelentés arról számolt be, hogy az utóbbi hetekben — 1909 március hó — valóságos pánik tört ki a szőlők között annak hallatára, hogy a tanköteles gyermekek és a mégezeknél is fiatalabbkorúak között a difteritisz és tífusz pusztít ... A megbetegedés oka: mintegy 15 km 33 BAPCSÁNYI: i. m. 350. p. 34 FB. 1901. jan. 25. 35 BBVHL. 1906. 52. sz. 36 Uo. 1909. 49. sz. 37 HAHN. i. m. 61. p. 38 FB. 1901. jan. 25. 39 FB. 1901. jún. 7. 40 FeB. 1925. jan. 30.