Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

lapok megjelenési példányszámáról sajnos nincsenek adataink, így nem tudjuk, a lakosság hány százalékához jutottak el. A városba érkező országos lapokról és folyóiratokról szintén hiányosak az adataink. Annyi bizonyos, hogy általában kis példányszámban rendeltek belőlük. 1885-ben postai úton 76-féle lap, 654 példányban járt. 1893-ból csupán a politikai lapok számát ismerjük, 13-féle lap 299 példányban érkezett.

118 Legnagyobb példányszámban járatták a Pesti Hírlapot, 1885-ben 44, 1893-ban 86 példányban. Utána nagyságrendben a Budapesti Hírlap, a Magyar Hírlap, a Budapest és az Egyetértés következtek. A munkáskörökbe legális és főleg illegális úton eljutó baloldali lapok példányszámát nem ismerjük, de hatásuk a szervezkedés megindulásában a művelődési törekvések erősödésén lemérhető. SZÍNHÁZÜGY A színházi kultúra nem tudott gyökeret ereszteni városunkban. Különösen a hivatásos társulatok működését kísérte közöny, sőt nem egyszer teljes elzárkózás. A különböző vándortársulatok színháznak az öreg Duttyán fogadó termét használták, ahol a közönség állva nézte az előadást. Az 1870es évektől egyre gyakrabban keresték fel a várost Vajdafi Béla, Krecsányi Ignác, Hegyi Gyula, Szededi Mihály, Csiszér Kálmán, Bánfalvi Lajos társulatai. 1875 után a vidéki színészek egyre inkább a népszínház hatása alá kerültek, csaknem kizárólag népszínműveket és operetteket játszottak. Bérletes összeállításoknál 10 előadásból 6 népszínmű, vígoperett, vagy érzelgős dráma volt. A közönség ízlésének ilyen mérvű kiszolgálásával sem tudtak kasszasikert elérni. A művészi értéket képviselő, ízlésformáló előadások és a sekélyes népszínművek egyaránt negyed és fél házak előtt zajlottak. „Ma még nálunk Thália vándorapostolát éhenkórász, naplopónak avanzsiroztatják, s a bérlet gyűjtő, ügybuzgó színésznek tíz ház közül kilencben ajtót mutatnak", írta a Félegyháza.

119 A meghirdetett sorozatokat a társulatok szinte soha nem tudták végigjátszani. Itt jutott csődbe Szededi Mihály, Pesti Ihász társulatának színészei pedig csupán 25 bérletet tudtak eladni. A századvég némi fellendülést hozott. 1896-ban pl. Ágh Aladár színtársulata mind a 14 előadását megtarthatta. Az új században feltűnő Morvái Sándor, Szabadhegyi Aladár, Zoltán Gyula, Palotai Antal, Szalkay Lajos színiigazgatók azonban már ismét a lakosság színház iránti teljes közönyét tapasztalhatták. 118 Városunk postai forgalma = Félegyhazi Hírlap 1885. augusztus 9. (IV. évf. 32. sz.) Milyen lapokat olvasunk? = Féleyyhdzi Hírlap 1893. január 1. (XI. évf. 1. sz.) 119 Színház = Félegyháza 1883. október 28. (I. évf. 42. sz.)