Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

mozgatott, másrészt hevessége is elmaradt a Solt és Kalocsa közötti települések ellenforradalmi megmozdulásaitól. Egy nappal később tehát, mint a Duna—Tisza közén, 1919. június 25-én Tolna megye két járásában is megszűnt az ellenforradalmárok közel egy hetes uralma. A mozgalom vezetői és legaktívabb résztvevői — követve a Pest megyeieket — a déli demarkációs vonal mögé, előbb Bajára, majd Szegedre menekültek.

373 A Duna—Tisza közéről menekültek számát Joanovits Sándor, Pest megye kormányzótanácsi biztosa 1500-ra,

374 Winkler Pál érseki könyvtáros több mint 2000-re becsülte.

375 Kelemen Béla a szegedi kormány minisztere pedig több ezer kalocsai és dunapataji menekültről tudott.

376 A Tolna megyei „fehérgárdisták" számáról nincsenek adataink. Az ellenforradalmárok egy része 1919 augusztusában Horthy katonájaként tért vissza. A szegedi toborzóbizottságoknál július végéig jelentkező 3464 főből ugyanis csak 1019 volt szegedi, a többiek Bokor Pál közlése szerint a „vörös terror elől menekültek".

377 Valószínű, hogy ezek jórésze a Duna melléki ellenforradalom résztvevője volt, mert a Tanácsköztársaság területéről ehhez fogható tömeges menekülés nem fordult elő. Pontosan tudjuk, hogy Dunapatajról és közvetlen környékéről mintegy 600-an lehettek az ellenforradalmi hadsereg katonái.

378 Az ellenforradalmat követő büntető eljárások Az ellenforradalom bukása után a felkelés érintette járásokban a politikai hatalmat és irányítást a karhatalmi csapatok vezetői, a Duna bal partján Szamuely Tibor, majd visszarendelése után Braun Mór és Köves János, Tolna megyében pedig Krammer Sándor és Lefkovits Vilmos vették át.

379 A Hadseregfőparancsnokság, ill. az Igazságügyi Népbiztosság megbízottjainak főfeladata — a tanácshatalom újjászervezése mellett — az ellenfor373 Igazság. 1919. júl. 11. I. évf. 24. sz. 10. old. és VENDEL, 275. old. 374 PIA. (500. f. 3/19. 6. e. II. köt. 520. old. 375 WINKLER, 143. old. 370 KELEMEN Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez. 1919. Szeged. 1923. Szerző. Mars Nyomda. 005 p. 347—348. old. 377 BOKOR Pál: Szegedországtól Magyarországig. Bp. 1939, Stádium Nyomda. 141 p. 123. old. és PATAKI István: Az ellenforradalom fegyveres szervezkedése Magyarországon és Ausztriában a proletárdiktatúra ellen. A „nemzeti hadsereg" létrehozásának első periódusa. (1919. márc. 21—1919. aug. 1.) = HK. 1908. 15. évf. 3. sz. 429—402 p. 440. old. 378 KELEMEN, 54S. old. 379 OSZK. Plakáttár. MT. plakátjai. Kalocsa. „A Vörös Hadsereg Rögtönítélő Törvényszékétől. 1, sz. Parancs". 1919. jún. 25. Árpád Nyomda Rt. 95 x 03 cm. (Piros színű papiron fekete betűs szöveg), és VENDEL, 200. old.