Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

1848. februárjában már tömegesen kérték a „szöllő taxa" fizetése alóli felmentést és ugyanakkor azt is, hogy a szabad bormérés jogába — „melytől ön vétkük nélkül estek el" — helyezzék őket vissza. Csák Gergely, Agárdi János, Istvány János, Toldi Pál s mások kérelmének indokolásából világosan kitűnik az utóbbi években a paraszti birtokviszonyokban végbement nagyarányú változás és birtokfelaprózódás. A kérelmezők között voltak olyanok, akik ugyan „törzsökös földváltó szüléktől" származtak; mások „apróra olvadt" földbirtokukat szőlőre kicserélték. Ismét mások viszont „törzsökös váltságú földeket vettek", de legtöbben voltak azok, akik „olly földbirtokosoktul vették a szőlőt, akik azt váltsági joggal bírták, és azon joggal is adták át." Láthattuk már az előbb, hogy a tanács a szülőföldek váltsági jogait nem ismerte el. A szabad bormérés joga — mondja a tanácsi határozat — a törzsök föld utáni váltsági joghoz van kapcsolva, „tovább és másokra kiterjeszteni nem lehet."

48 A tanács döntését jogilag megalapozva hozta meg, de ez nem elégítette ki azokat, akik úgy vélték, hogy váltsági jogú szőlőt vásároltak és ezzel a birtokosság tagjaivá is váltak, az összes kiváltságok megilletik őket. Nincs utalás a a továbbiakban arra, hogy a kérelmezők belenyugodtak-e az elutasításukba. Minden esetre növelték azok számát, akik a tanács intézkedéseinek jogosságában először kételkedtek, majd alig tíz év elteltével érdekeikért harcra is készek voltak. A föld adásvételi ügyekben is a redemptusi érdekek jutnak kifejezésre 1848 után azzal a tendenciával, hogy a közföld várhatóan rövidesen bekövetkező szétosztásából minél kevesebben részesülhessenek. Lehetőség szerint megakadályozták, hogy redemptusi földek megvásárlásával irredemptusok váltsági jogokat nyerhessenek. A szomszédok elővételi joga is ezt a célt szolgálta. 1851-ben Spargel Rudolf 20 holdnyi földjét 10 ezer váltó forintért eladta Böhm Antalnak. Az ügyletet Tapodi László redemptus elővételi jogon megtámadta. A tanács Tapodi Lászlónak mint redemptusnak és szomszédnak elsőbbséget adott Böhm Antal irredemptussal szemben.

49 A szomszéd elővételi szokásjoga igen erőteljesen élt a gyakorlatban egészen a mezőgazdaság szocialista átszervezésééig, amikor a redemptus, irredemptus társadalmi megkülönböztetés régen megszűnt. 48 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1848—50. 1848. február 8. 132. sz. határozat. 49 U. o. 1850. október 18. 464. sz. határozat.