Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

mind inkább fejlődő szabadsági mozgalmak" a városban is „túl áradnak", az izgatások hatásaként a rend megzavarásától, „kitörésre való fajulásától méltán tartani lehet." Kiemeli a tanácsi jelentés, hogy az elöljáróság helyzete rendkívülien nehéz, s a „legbuzgóbb jó akarata mellett" sem tud hivatásának megfelelni. A helyzet komolysága miatt azonnali új választást tart szükségesnek. Megjegyzi azonban: „a Tanács a köz gyűlés rendelkezését be várván, de annak végeztével eddig vitt elöljárói hivataláról le köszönend s azt a népnek által adandja." (! ?)

31 Most nem kéri a nép, most önként átadja, mert az új helyzetben a vezetésre képtelen, fél a felelősségtől. A fontolva haladó birtokosok álláspontja ellenére Félegyháza népének a szabadságharc terheinek viseléséből ki kellett részét vennie. A nemzet létérdeke volt, hogy saját védelmi erejét felállítsa és gyorsan kiképezve harcba vethesse. A lázas sietséggel szervezett nemzetőrség felfegy verezésére kiegyenesített kaszát és hosszúnyelű baltát rendeltek. A közelharcban ezek is félelmetes fegyverek voltak.

32 Az 1848. áprilisi törvények értelmében a város a tisztújítást végrehajtotta. Az óvatos félrehúzódás, az események latolgatása jellemezte a vezető birtokosok magatartását. A félegyházi nemzetőrségbe is a nincstelenek mentek lelkesedve, a birtokosokból hiányzott a forradalmi hév és a tettrekészség. 1848. júniusában Félegyháza tanácsa a belügyminiszter május 19-i rendeletére kihirdette a népnek, hogy a hazát minden oldalról veszedelem fenyegeti. Legyenek készen a haza védelmére. Hozzáfogtak a „nemzet őrsereg rendezéséhez", a kovácsmestereknek meghagyták, hogy „czélszerű kaszákat" készítsenek.

33 A két hét alatt kaszavívásra kiképzett gyalog nemzetőrség 2 zászlóaljba sorozott jászkun állománya Verbászra táborba szállt. A hatodik századot Félegyháza állította ki.

34 A lovas nemzetőrség egyik osztályát a félegyházi Szabó László őrnagy vezette. A LEHEL huszárezred felállításához Félegyháza maga 500 lovat ajánlott.

35 1849 elején a folyton szaporodó rác mozgolódások miatt meghirdették a kiskun népfelkelést. Ehhez Kossuth Lajos 3000 forintot adott.

36 A félegyháziak hagyománya szerint Kossuth Lajos ebben az időben átutazott Félegyházán és a Kisvárosházi téren rögtönzött emelvényről haza31 U. o. 1848. április 29. 276. sz. határozat. 32 HERENDI: A Jászkun. 32. oldalon. 33 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1848—1850. 1848. június 1. 343. sz. határozat. 34 HERENDI : A Jászkun 40. oldalon. 35 TJ. o. 54. oldalon. 36 TJ. o. 95. oldalon.