Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt
ezen az úton sem terjedhetett szélesebb körben a forradalmi szellem. A Tanácsköztársaság alatt aktivizálódott agrárproletárokkal szemben alkalmazott véres megtorlás következtében, az életbenmaradottak többsége emigrált, vagy Budapestre, illetve más ipari centrumokba költözött. Az itthonmaradottak börtönből szabadulásuk után szoros rendőri, csendőri felügyelet alatt álltak, így nem volt lehetőségük a szélesebb körű mozgalmi tevékenység folytatására. 117 . 117 A két világháború közötti időszakban a hatalmas kiterjedésű területen csak néhány nagyobb helységben fordult elő munkásmozgalmi megmozdulás. Ezek közé tartozott elsősorban Kiskunfélegyháza, ahol az agrárproletárok között jelentős számot képviseltek a kubikusok. 1930 tavaszán az általuk tervezett népgyűlésen jelentős tömegek követeltek a polgármestertől munkát és kenyeret. A KMP. II. kongresszusa után a falusi szervezkedés segítségével megalakult a Tiszamenti Területi Bizottságnak is csak itt működött kerületi szervezete. Eredményes működését az 1930. szeptember 1-i 700 fős és az 1932 elején lezajlott nagyobb megmozdulás fémjelzi. A KMP. 1932. év végére 43 vidéki helységben alakított ki kapcsolatokat. Nálunk csak Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Kalocsa környékén sikerült, de lényeges eredményeket ezek sem tudtak elérni, mert az illegális munkában, a konspirációban járatlan földmunkások nem tudtak megbirkózni az ellenük felvonultatott ellenforradalmi apparátussal. A II. világháború hatására is elsősorban ezekben a helységekben fordultak elő tüntetések, megmozdulások. 1938ban Kiskunfélegyházán a cselédek léptek sztrájkba, 1941 márciusában Kecskeméten 220 szőlőmimkás hagyta abba a munkát az alacsony bérek miatt. 1943-ban Kiskunfélegyházán 1000 termelőt állítottak bíróság elé a beszolgáltatási előírások nemteljesítése miatt. Ez utóbbi megmozdulás azt is bizonyítja, hogy ahol az agrárproletárok szervezettebbek voltak, hatást tudtak gyakorolni a kisárutermelőkre is. (V. ö. : Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848—1948. II.kötet.Szerkesztette:PölöskeiFerencésSzakács Kálmán. Kiadta:a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete, Budapest, 1962.)
