Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

társadalom helyzete is rendkívüli módon megromlott. Ennek megfelelően az 1930. májustól 1931. május 31-ig terjedő évre tett jelentésben is mindenekelőtt a gondok szaporodását hangsúlyozta : „Sajnos, mostani beszámolónkat is meglehetős lehangoltsággal kell kezdenünk, amely szerint a mezőgazdaság és gazdatársadalom helyzete az elmúlt esztendő alatt a javulásnak semmi jelét nem mutatta, sőt a mezőgazdasági termények árai soha nem képzelt alacsony színvonalat értek el, különösen az 1930. évi utolsó és az 1931. év első hónapjaiban." 102 A remélt külföldi kölcsön is elapadt, rohamosan süllyedtek a földárak, rendkívüli módon megszaporodtak az árverések. Következésképpen: „Különösen a kisgazda társadalom szenved ezek miatt a bajok miatt, amelynek egyébként is rendkívül drágák azok a kölcsönök, amelyeket zugbankokból pénzügynökök segítségével és fizetett kezesek jóvoltából tud csak felvenni. Éppen ezzel kapcsolatban kell minél erősebben hangsúlyozni a hitelszövetkezetek kiépítését, ami nélkül a falvak mezőgazdasági lakosságának hitelügyét becsületesen kiszolgálni nem lehet."

103 A válság előtti bizakodásból ekkor már inkább csak gondokat könnyítő javaslatokra futotta — anélkül természetesen, hogy kivitelezésük elé különösebb várakozással nézhettek volna. A Duna-Tisza közi gazdasági helyzet korabeli szomorú állapotát legjobban a Magyar Rónában közzétett „Gazdák 12 pontja" c. kiáltványból ismerhetjük meg, amelyben felsorolják, hogy melyek azok a „legsürgősebb", intézkedések, amelyek megoldanák a fennálló nehézségeket. A kiáltvány áttekintése is azt bizonyítja, hogy a gazdasági élet teljes átszervezésének szükségessége kamarai körben is égető felismeréssé vált. A legsürgetőbb teendőket az említett 12. pont az alábbiakban körvonalazza: A földet terhelő és nyomasztó adósságokat a hitel rendezésével kell megoldani. Szükséges az iparcikkek árának letörése is. Meg kell oldani az arányos közteherviselést, mert „az adófizetők nagy részét ma is az bántja, hogy a becsületes ember sokkal több adót fizet, mint az, aki ravasz furgfanggal kibújik az adózás alól." A mezőgazdasági termelés és az értékesítés egységes megszervezését a mezőgazdasági érdekképviseletek és a szövetkezetek útján kell megoldani, ennek érdekében a kormányzat támogassa hatásosabban és eredményesen a szövetkezeti mozgalmat. Megoldásra vár a mezőgazdasági „munkáskérdés" is. 102 BKML., DTMK. 19:50—31. évi beszámoló jelentés. 103 U. o.