Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

volna a gazdasági, kertészeti és szőlészeti-borászati felügyelőségek és a vármegyei állattenyésztő egyesületek feladatait.

93 A mezőgazdasági kamarai szervezet alsó tagozata, a mezőgazdasági bizottsági hálózat az újjászerveződött DTMK vezetője szerint sem volt alkalmas a régi összetételben az új idők kívánta szerepkör betöltésére. Űj választások kiírására pedig nem kerülhetett sor, mivel azt a sürgetett és ígért kamarai reform megszületéséig el kellett halasztani.

94 A kamara vezető tisztviselői nem is igen szorgalmazták a mezőgazdasági bizottságok újjászervezését. Űgy ítélték meg ugyanis, hogy a kormány a termelési bizottságokra ruházta a mezőgazdasági bizottságok lehetséges feladatait, ezért azok kamarai munkába való bekapcsolására törekedtek. Sikerült elérniük, hogy a termelési bizottságok sok helyen a mezőgazdasági bizottságok utódjának tekintsék magukat. A jegyzőkönyveiket, jelentéseiket, javaslataikat rendszeresen megküldték a kamarának, kéréseikkel hozzá fordultak.

95 Amikor pedig 1946 közepén a termelési bizottságok működésében rohamos visszaesést tapasztalt a kamara, az országos termelési miniszteri biztoshoz fordult az érdekükben. A felterjesztésben rámutatott arra, hogy a megtorpanás oka a működési költségfedezet hiánya és a tagok díjazásának elmaradása. Sok termelési bizottságnak még a postaköltségek fedezésére sincs pénze, az üléseire szóló meghívókat sem tudja elküldeni ,így működésük előfeltételei sincsenek biztosítva. A bizottságok működésének anyagi feltételei megteremtésére kiadott 111 150/1945. K. M. sz. rendeletet és a miniszteri biztos 846/1945. sz. rendelkezését nem hajtják végre, mert a céljaikat szolgáló gabonarész, illetve a gabona pénzértékének beszedését sem az adóhivatalok, sem a közigazgatási hatóságok nem vállalják, maguk a bizottságok tehetetlenek.

96 A DTMK kezdeményező lépései ugyanúgy eredménytelenek maradtak, mint a két világháború között. Mivel pedig a kamara a termelésirányítás és a beszolgáltatás területén határozottan szembekerült a hivatalos állásponttal, erre a későbbiekben sem lehetett semmi reménye. Szinte a megalakulásától állandó panasza volt a kamarának, hogy a mezőgazdaságot érintő törvények és rendeletek kiadása előtt nem hallgatják meg a véleményét.

97 A felszabadulás után is fontos rendeletek láttaknapvilágot, amelyeket kiadásuk előtt nem küldtek meg véleményezésre a mezőgazdasági kamarák93 Uo. 759/1945. 94 Uo. 3892/1945. 95 Uo. 740/1940. 96 Uo. 902/1940. 97 Alig néhány hónappal a DTMK megalakulása után kifogásolta Purgly E. elnök, hogy az aktuális törvényjavaslatot az utolsó pillanatban küldték meg a kamarának, amikor már a kormány megegyezett a kormánypárttal, és így változtatásra nem sok remény van. — Uo. Választmányi ülés jkv. 1922. aug. 18.