Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

irányt szabna a termelésnek, és biztosítaná annak tervszerűségét.

85 E fentről indult kezdeményezés eredménye lett a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942: XVI. tc. 1941 közepére készült el a törvénytervezet, amelyet a DTMK is megkapott véleményezésre. A tervezet nem váltotta be a kamara reményeit. ,,A fejlesztés, amit a javaslat elénk tár, nem mondható valami nagynak. Annál több benne a megkötöttség és kötelezettség, amely tehertétel a mezőgazdaságnak. Adatszolgáltatások, büntetések, hatósági könyvvizsgálatok, hatósági készletellenőrzések merednek felónk a javaslatból, ami nem nevezhető fejlesztésnek". — írták róla az OMK-nak. A DTMK szerint a tervezet távol van attól, amit a mezőgazdasági fejlesztés megkíván. Egészen kis részleteket ölel fel, átfogó tervet nem ad. Nem szól a talajjavításról, holott ez másfél millió kh-at érint, nem tér ki a mezőgazdasági munkásság és cselédség helyzetének javítására, nem foglalkozik a tanyák ügyével, a szakoktatással, nem érinti a mezőgazdaság fejlesztésének közgazdasági vonatkozásait, mint pl. a vízrendezés, a hitelügy, a közlekedésügy. Különösen érzékenyen érintette a kamarát, hogy a mezőgazdasági kamaráknak alig szánt szerepet a javaslat. A DTMK elképzelésének sarkalatos pontja volt a mezőgazdasági szakigazgatás kamarai szervezetre építendő decentralizációja. A földművelésügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának ezzel szemben az volt a véleménye, hogy a gazdatársadalmi szervek sokfélesége folytán a különböző feladatokat különböző szervekre kell bízni, — a legfontosabbaknak a gazdasági felügyelőségekhez történő összpontosításával —, nem lehet kizárni a végrehajtásból az OMGE-t, az EMGE-t, a vármegyei gazdasági egyesületeket, az állattenyésztő egyesületeket, sem a többi működő szervezetet.

86 Az 1942: XVI. tc. végül nemcsak a kamarai hatáskört nem bővítette, hanem a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatosan tett kamarai észrevételeket is figyelmen kívül hagyta. A DTMK által javasolt területek közül csupán a szakoktatás és a talajjavítás kérdésével foglalkozott, mindkettővel meglehetősen nagy vonalakban. Később, a földművelésügyi központi ügyintézés és ügykezelés tehermentesítése tárgyában kiadott 2481/1943. E. M. sz. r. is csak technikai ügyek lebonyolítását bízta a mezőgazdasági kamarákra. E szerint a minta trágyatelepek, takarmánysilók, zsizsiktelenítő telepek építésére folyósítandó segélyek kiutalása és a kapcsolatos ügyintézés, termelési versenyek rendezése, gépszövetkezetek alakítása, gépbeszerzési segélyek és kölcsönök juttatása, a mintagazdaságok létesítése iránti kérelmek véleményezése, kukoricagóré-építési segély 85 BKmL. DTMK ir. 3742/1943. 86 Uo.