Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt
időben indult útjára a zöldkereszt mozgalom, jelentek meg az első mentőautók és kezdődött el a gyermektuberkulózis elleni küzdelem. 93 A szociális-kulturális haladás tehát igen lassú volt, különösen, ha a termelés fejlődéséhez viszonyítjuk. A Kamarának ez utóbbi téren sikerült a legnagyobb eredményeket elérni, nyilván azzal is összefüggően, hogy a gazdaságfejlesztés lényegében összhangban állt az ellenforradalmi rendszer gazdaságpolitikai törekvéseivel — különösen, ha az nagyobb állami tehervállalás nélkül volt megvalósítható. Mindenesetre a parasztság — kezdeti bizalmatlanság után — meglehetősen széles rétege ismerte fel az új eljárások termelésnövelő hatását és a szakmai továbbképzés kézzelfogható eredményeit. A Kamara által létrehozott intézmények igen sokat tettek a gazdasági haladásért. A DTMK. elsőként — 1924-ben — a Duna—Tisza közi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetet alakította meg, amelynek célja a 100 kat. holdnál nagyobb területen gazdálkodó birtokosok és a 10 kat. holdon felüli szőlősgazdák hitelellátása volt. A szövetkezet 91 taggal, 11 216 P üzletrész tőkével alakult, és 1936-ban már 897 tagja és 388 224 P üzletrész állománya volt. 94 Ez a szövetkezet — az OKH-val szemben — közép- és nagybirtokosok, illetve gazdagparasztok hitelellátását kívánta biztosítani. Szerepe a homoki szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésében, nem vitathatóan, igen nagy volt. A Kamara 1926-ban megalakított Talajtani Intézete talaj vizsgálatokkai, talajjavítási, trágyázási kísérletek beállításával és gyakorlati szaktanácsadással segítette a Duna—-Tisza közi termelés színvonalának emelését. A 10 év alatt 40 000 kat. holdon elvégzett 6600 vizsgálat nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a termelők megismerjék a gazdaságuk talaj adottságait, szükség esetén a javítás lehetőségét és azon keresztül a termelés növelésének módját. Jellemző, hogy a gazdasági válság utáni években ugrásszerűen megnőtt az igény a telepítések előtti talajvizsgálatokra. A telepítők felismerték az előzetes vizsgálat előnyeit, bár ebben igen nagj^ lehetett a külső — kamarai — rábírás hatása, mert „legtöbbször 2 holdtól 10 holdig terjedő területeket vizsgáltattak meg és itt is költségkímélés szempontjából csak egyetlen mintát." 95 A DTMK. által 1927-ben létrehozott Állati Bakteriológiai és Kórdiagnosztikai Intézet -— amely vidéken az első ilyen létesítmény volt — munkája 93 „Beszámoló a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 15 esztendő munkájáról." (1922—1942.) Kecskeméti Katona József Könyvtár 34 379 Isz. 94 TJ. o. 72. o. 95 U. o. 73. o.