Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946
de növekvő mértékben vették igénybe a gazdák — 1927-ben 1112, 1941-ben 8630 talajmintát vizsgált meg az intézet. 79 2.16. A kamara alpári gazdasága. 1926-ban az Alpáron kiosztásra került Vagyonváltság-földekből 50 kh-t igényelt a kamara. A területet 1928-ban kapta meg, és kezdettől felesbérletben műveltette. Terményei a kert munkás képző iskola ellátását szolgálták. A gazdálkodást az illetékes kamarai tisztviselők irányították és ellenőrizték, a talajmunkákat a talajtani intézet útmutatásai szerint végezték, aminek eredményeként néhány év után — mint az okszerű gazdálkodás eredményét — példaként állíthatták a környék gazdái elé. A terület egy kis részén bemutató kísérleteket is végeztek, és ezáltal a vidéken nem termelt növényeket is megismertettek a lakossággal. 80 2.2. A DTMK egész fennállása alatt közéleti súlyának növelésére törekedett. A kamarai ún. hivatalos érdekképviselet csak egy volt a mezőgazdasági érdekképviseleti tömörülések sokaságában. A DTMK szerette volna ezeket az irányítása alá vonni. Olyan kamarai reformot sürgetett, amely szerint minden szabad társuláson alapuló gazdaérdekképviseletnek be kell olvadnia a mezőgazdasági kamarába. így az alkalmassá válna a termelésfejlesztés gyakorlati irányítására, aminek eredményeképp a földművelésügyi minisztériumnak nem kellene technikai ügyeket intéznie, és résztvennie a termelés közvetlen irányításában. A DTMK kívánsága szerint átszervezett mezőgazdasági érdekképviselet a következő feladatokat látná el: 1. Irányítaná és ellenőrizné a községi és közbirtokossági ingatlanokon folyó gazdálkodást, felügyelne a községi erdőkre, közterekre. 2. Hozzá tartoznának a községi telkesítések, vízlevezetések ügyei, a gazdasági építkezések ellenőrzése ; közreműködnék a tagosításoknál és az elemi károk mértékének megállapításakor; szakértői véleményt adna művelési ág változási és új osztályba sorolási ügyekben ; elbírálná a szőlőtelepítési kérelmeket ; megszervezné a mezőrendőri szolgálatot, a növényi és állati kártevők irtását és az ellenük való védekezést. 3. Irányítaná területének növénytermesztését és állattenyésztését. 4. Megszervezné a beszerző ós értékesítő hálózatot, segítené a közjóléti szövetkezetek munkáját. 5. Birtokpolitikai ügyeket intézne : birtokmegosztásokat engedélyezne, véleményt mondana adásvételi ügyekben, közreműködne a földbirtok-igénybevételeknél és a földhözjuttatásoknál. 6. Rendelkeznék a felhasználható közmunkák felett. 7. Eljárna piacos vásárrendészeti ügyekben. 8. Ellenőrizné a vármegyei állattenyésztési alap és a vármegyei szociális alap mezőgazdasági vonatkozású felhasználá79 Küzdelmek és eredmények. Beszámoló a DTMK 20 esztendős munkájáról. (A továbbiakban : 20 éves jelentés.) Szerk.: Gesztelyi Nagy L. Kecskemét, 1942.196—206.p. 80 15 éves jelentés. 101. p.
