Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

8. a választmányi tagok megválasztása 9. szakosztályok szervezése és megszüntetése, feladataik meghatározása és a szakosztályi tagok megválasztása 10. az igazoló, számvizsgáló, fegyelmi és egyéb bizottságok létrehozása, módosítása és megszüntetése, tagjainak megválasztása 11. tisztviselői állások szervezése és végleges betöltése 12. kamarai kültagok és örökös tiszteletbeli tagok választása 13. kamarai tagok tagságának törlése 14. a kamarai tagok és tisztviselők fegyelmi ügyeiben végső fokon való határozás

22 15. kamarai intézmények létesítésének jóváhagyása 16. országos kamarai tagok megválasztása 17. tiszteletdíjak megállapítása 18. tisztviselők nyugdíjazása Kiterjedt jogai ellenére a közgyűlés szerepe a DTMK életében meglehetősen formális volt. Ezt meggyőzően bizonyítja az a tény, hogy a választmány által eléje terjesztett határozati javaslatokat minden esetben elfogadta. A közgyűlést a kamara elnöke hívta össze évenként két alkalommal, tavasszal és ősszel. A tavaszi közgyűlésen a zárszámadás megtárgyalása és jóváhagyása, valamint a DTMK elmúlt évi működéséről szóló igazgatói jelentés elfogadása volt a fő feladat, az őszin pedig a jövő évi költségvetés megállapítása. Az évi két közgyűlést csak rendkívüli időben nem hívták össze. 1922-ben és 1923-ban az alakulás utáni nehézségek közepette csak egy közgyűlés volt, 1938-ban pedig egyáltalán nem volt közgyűlés, mivel az 1937. évi mezőgazdasági bizottsági választások annyira elhúzódtak, hogy a DTMK újjáalakítására csak 1939 elején kerülhetett sor. Elmaradt az 1944. évi őszi közgyűlés is. A felszabadulás után a kamara testületi szervei nem működtek,

23 közgyűlés Összehívására sem került sor.

24 1942 júliusában, a DTMK fennállásának 20. évfordulóján pedig rendkívüli közgyűlést hívott össze az elnök a*í esemény méltó megünneplésére. 22 1939-től az OMK és a vidéki kamarák képviselőiből sorshúzással alakított Központi Fegyelmi Bizottság volt illetékes a tisztviselők fegyelmi ügyeiben eljárni. 23 A 85 934/1944. IX. 3. F. M. sz. r. rendelkezett a mezőgazdasági kamarák testületi szervei működésének szüneteltetéséről, amelyet a felszabadulás után nem helyeztek hatályon kívül. 24 A DTMK vezetője 1945. április 18-ra összehívta a közgyűlést, amelynek feladata lett volna — a változott körülményekhez alkalmazkodva — az új elnökség megválasztása is. A földművelésügyi miniszter azonban nem járult hozzá a közgyűlés megtartásához, mivel a meglévő kamarai testületet összetétele miatt nem tartotta alkalmasnak a népi érdekek végrehajtására. — BKmL. DTMK ir. 958/1945.