Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

gondolásuk szerint a vármegyei törvényhatósági tagok listájából 60—70 meghívót bocsátottak ki, hogy október 9-én (1930—

H. G.) az Országos Katolikus Szövetség dísztermében, de. 11 órára jöjjenek össze egy értekezletre, amelyen azután leszögeznék a párt céljait, megalakítanák az intézőbizottságot stb. Ezután november 11-én a törvényhatósági nagygyűlés előtt reggel 9 órakor publikálnák, illetve jelentenék be a főispánnak a párt alakulását. Befejezésül elmondja, hogy október 9. után a katolikus vármegyei bizottsági tagoknak belépési nyilatkozatot fognak küldeni, és ezzel meg tudják állapítani majd, hogy november 11-re hányan lesznek. Verseghy számításai szerint kb. 70 tagja lesz a pártnak.

270 Ez a verzió ily módon annyira eltér az eredeti elképzelésektől, hogy Révay a cél pontosítását tartja szükségesnek. Ezért válaszában elmondja Verseghy nek, hogy a kalocsai érsek és a váci és székesfehérvári püspökök tudtával és hozzájárulásával még 1927-ben megkezdett szervezkedés elsőrendű célja az, hogy a megye életében a katolikus érdekek jogos védelemben és támogatásban részesüljenek, s hogy ,,a főispán úr jószándékú tervei minél könynyebben megvalósuljanak".

271 A jelen esetben is a fő súlyt arra kell helyezni, hogy a közeljövőben megtartandó választásokon a katolikus illetve az „érdemes" jelölteket támogassák. Azt kellene tehát tudni, hogy a választások alkalmával kiket támogassanak, mert enélkül nincs magja, tartalma a szervezkedésnek, így a fentiek alapján Révay nem tartja szükségesnek, hogy november 11-én a nagygyűlésen jelentsék be a párt megalakulását. „Egyelőre csak dolgozzunk — írja —, miként a protestánsok teszik, pártalakítás, nyilvánosság nélkül, de állandóan a mi embereinket összetartva. Ha tudunk így eredményt elérni, akkor lesz értelme esetleg a pártot publikálni."

272 Sajnos, a szervezkedéssel kapcsolatban ez a levél az általunk talált utolsó dokumentum. így annak további fejlődését vagy bukását nem tudtuk nyomon követni. Az anyag azonban így is bepillantást engedett a katolikus politikai mozgalom problémáiba. Rámutatott arra, hogy Zichy felismerése és lépései, melyek a katolikus pozíciók erősítését szorgalmazták, a katolikus táboron belül is milyen nehézségekbe ütköztek. A katolikus vármegyei politikai szervezkedés —• itt új dolog lévén — különösen felvetette ezeket a problémákat. Jól mutatja ezt többek között az a kálvária, amely például a vezető keresése körül folyt. Az előre kiszemelt szakember mereven elutasító magatartása, majd az a tény, hogy 3 évig nem találtak helyette megoldást, — s mikor végre találtak, akkor az illetőnek az eredeti elképzelésektől eltérő tevékenysége jelentett új gondokat, — mindenesetre illusztrálják azokat a 270 KÉL. I. POL. ir. — Verseghy levele Révaynak. Budapest, 1930. September 30. 271 KÉL. I. Pol. ir. — Révay válasza Verseghynek. Kalocsa, 1930. október 2. 272 Uo. — Egyben közli Verseghyvel, hogy október 9-ére ő is felutazik Pestre.