Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

vetették magukat, hogy annak felfogását gyökeresen átformálják és egy esetleges felfordulás esetén annak vállán uralomra emelkedjenek."

231 Úgy látja, hogy módszeres izgatással, valamint annak hangoztatásával, hogy a kapitalista társadalom a munkásokat csak kizsákmányolja, de érdekeikkel, jogos követeléseikkel s szociális nyomorukkal nem törődik, „főleg a múltban, sikerült a vidéken élő földmunkások tömegeit aklukba terelni".

232 Ez a kitétel szokatlanul erős, a körlevelekben alig fordul elő hasonló az általunk tanulmányozott 30 év alatt. A gondolatsort folytatva Zichy megjegyzi, hogy e baloldali mozgalom a kommunista gazdasági rendszer „nyilvánvaló és szomorúan tapasztalt csődje után talaját vesztette ugyan a józan magyar munkásság körében", de a munkásság fölkarolása így is „parancsolóan szükséges".

233 Az érsek Mohácsot és Trianont egyforma katasztrófának tartotta, mert mindkettőt „nagy pogány rombolás" előzte meg. Sőt bizonyos szempontból a trianoni békeszerződés ránk nézve előnytelen voltát is a Tanácsköztársaságnak tulajdonította, olyan értelemben, hogy az „hadat üzent Istennek s ezért az Úr is elhagyott bennünket".

234 Ez a megközelítés a világháború elvesztésének Várady-féle magyarázatát juttatja eszünkbe, ahol az istentelenség elterjedése, a bukás egyik okaként szerepelt. Hogy Zichy számára mennyire vörös posztó volt a kommunista szervezkedés, azt jól illusztrálja a következő eset. Szmrecsányi György, a Pozsonyból elmenekült volt főispán egy memorandumot szerkesztett Pozsony városának történeti, politikai és etnográfiai helyzetéről. A memorandumot lord Rothermere-nek nyújtotta be, aki a brit befolyás növelésére törekedve felkarolta a magyar reakció agresszív terveit s saját lapjaiban cikkezett a trianoni békeszerződés ellen. A memorandum egy példányát Szmrecsányi Zichynek is elküldte, aki az egész anyagban egyetlen ceruzajelzést tett, mintegy annak rendkívüli fontosságát kiemelve. A jelzés melletti szöveg így hangzik: „Különös színben tünteti fel a cseh kormányhatalmat azon egészen sajátságos eljárás, amelyet a bolsevik agitáció val szemben követ."

235 Ezután Szmrecsányi elmondja, hogy a csehek a bolsevik szervezkedést nemcsak tűrik, de támogatják is. Sőt a magyar földbirtokosok szolgálatában álló házi és mezőgazdasági cselédeket kötelezik arra, hogy a „kommunista párt tagjai sorába beiratkozzanak s vasárnap délutánonként a Pozsonyból kiküldött agitátorok előadásait a községi iskolák helyiségeiben rendszeresen hallgassák. Az elmaradókat a közigazgatás bünteti".

236 231 LITT. CIRC. Zichy. Kalocsa, 1927. április 8. 1170. 232 Uo. 233 Uo. 234 KN. 192(1. szeptember 1. 235 KÉL. I. Pol. ir. — Szmrecsányi memoranduma. Budapest, 1927. július. 20 gépelt oldal és 2 oldal melléklet. 236 Uo.