Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

Ugyancsak visszatérő téma a katolikus legényegyletek szorgalmazása. Támogatásuk szükségességét az érsek 1931-ben kiadott körlevele a már évtizedek óta hangoztatott érvekkel támasztja alá: az iparosság számos tagja vezető szerepet tölt be nagyobb helyeken a közéletben s így befolyásuk is döntően esik latba, ugyanakkor az ipari munkásság között kifejtett szociáldemokrata és kommunista agitáció kivédésére is a katolikus legényegyletek a legalkalmasabbak.

223 Hasonlóan nincs új elem Zichynek a sajtó jelentőségét megítélő álláspontjában. Sőt mintha Csernoch székfoglalóját olvasnánk egy 1932-ben kiadott körlevelének szövegében. Itt is szerepel az a veszély, mely a sajtóban tükröződő felfogás „észrevétlen" átvételéből leselkedik a hívekre, — sa kézenfekvő megoldás, a katolikus sajtó erősítése. Ennek módszereit illetően azonban van új mozzanat a körlevélben. Zichy ugyanis kijelenti, hogy a „hívek körében kézenforgó sajtótermékek ellenőrzése (!) — H. G.) a lelkipásztornak elsőrendű kötelessége, de buzgó világi hívek közreműködését is igénybe kell venni ezen a téren".

224 Mivel pedig a katolikus akció hivatalos szerve az egyháztanács, úgy rendelkezik, hogy annak kebelében a legrátermettebb hitbuzgó tagokból november hó végéig (1932) sajtóbizottság alakuljon, melynek feladata az, hogy az egyházközség sajtóviszonyai felől érdeklődjék, tájékozódjék, s pontos kimutatást készítsen a hívek által olvasott sajtótermékekről, — napilapokról és folyóiratokról elsősorban. E tájékozódás után meg kell szervezni a katolikus lapok árusítását is. A sajtóbizottság megalakulásáról és működéséről évente egyszer januárban jelentést kér az érsek. Ugyanakkor a régi sajtóvasárnapok rendezését is ajánlatosnak tartja.

225 E direktíva határozottsága Csernochra emlékeztet bennünket s egyben azt a gondolatot is felveti, hogy a katolikus sajtó ügye Zichy alatt épp oly probléma volt, mint előtte, Várady, Csernoch, Városy idejében. Zichy — saját bevallása szerint — kalocsai tartózkodása alatt ismerkedett meg a földmunkások körülményeivel. Ez a jellegzetesen alföldi probléma igen élénken foglalkoztatta az érseket. Lelkes híve volt a Szegedről kiinduló agrárifjúsági mozgalomnak, melynek három és fél napos ún. vezetői tanfolyamaira minél több jelentkezőt igyekezett mozgósítani. Úgy látta, hogy „az ország derékhada a földműves ifjúság" — Váradynál ez az iparos osztály volt — 1936-ban még mindig mozdulatlan és tehetetlen, s mindinkább elmarad a társadalmi rétegek törtető versenyében.

226 Maga is segítette az agrárifjúsági legényegyletek létrejöttét, „legénytanfolyamok" tar223 LITT. CIRC. Zichy, Kalocsa, 1931. február 20. 615. 224 LITT. CIRC. Zichy. Kalocsa, 1932. november 16. 4342. 225 Uo. 226 LITT. CIRC. Zichy. Kalocsa, 1936. szeptember 1. 2901.