Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában
Zichy Gyula, Zichy János gróf és Redern Mária grófnő ötödik gyermeke* 1871. november 7-én született a Fejér megyei Nagylángon. Szülei 9 éves korában a 'jezsuiták Bécs melletti kalsburgi nevelőintézetébe adták, melyben öt évet töltött. A gimnázium felső osztályait a ciszterciták székesfehérvári főgimnáziumában látogatta, érettségi után pedig belépett a székesfehérvári egyházmegye kötelékébe. Teológiai tanulmányait az innsbrucki egyetem hittudományi karán sikeresen fejezte be s így 1895-ben pappá szentelték. Egy évig segédlelkész a budakalászi plébánián s innen már a következő évben „püspökének kívánságára", egyházjogi tanulmányainak kiegészítése céljából Rómába került az Academia dei Nobili intézetbe. A kánonjogi doktorátus megszerzése után XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarásává nevezte ki s ily módon a Vatikánba került, ahol a pápa bizalmi embere volt egészen 1903-ig, annak haláláig. A következő pápa, X. Pius is megtartotta egy ideig maga mellett, majd két év múlva kinevezte őt a Hettyey Sámuel halálával megüresedett pécsi egjdiázmegye püspökévé. X. Pius személyesen szentelte püspökké a sixtusi kápolnában 1905. december 21-én, —• Prohászka Ottokár székesfehérvári és Balázs Lajos rozsnyói püspökkel együtt. A pécsi püspökséget 1906. február 6-án foglalta el ünnepélyesen. 213 Zichy Kalocsára kerülése igen bonyolult módon összefüggött a főkegyúri jog kérdésével. Ennek kifejtése nem feladatunk, de említését fontosnak tartjuk, mert Zichy kezdetben egyáltalán nem szerepelt az eshetőségek között, és csupán a Vatikán és a kormány igen aktív diplomáciai küzdelmében vált a Szentszék jelöltjévé. Személye még ezután is jelentett némi problémát, hiszen köztudott volt róla, hogy súlyos beteg s hogy ezáltal önállóságát is nagymértékben elveszítette. A pécsi egyházmegyét mindenesetre Mosónyi Dénes oldalkanonok irányította. De Zichy maga sem akart eljönni Pécsről s mindent megtett, hogy ez a „veszedelem" elháruljon a feje felől. A Vatikán figyelmét valószínűleg a jezsuiták hívták fel rá, akik számára Pécsett gimnáziumot, kollégiumot és rendházat kezdett építtetni s melynek költségeit az egyházmegye alig bírta. Joggal remélhették, hogy ha Zichy Kalocsára kerül, befejezi az építkezést. De Zichy János, a püspök testvére is olyan értelemben nyilatkozott, hogy az egész Zichy-családra nézve is előnyösnek tartja a kalocsai uradalomból adódó lehetőségeket. 214 Ez utóbbi persze nem volt befolyással a kinevezésre, de mindenesetre jellemző. XI. Pius 1923. december 10-én — a pécsi püspöki székkel összefüggő jogkörének érintetlensége mellett — Zichyt a kalocsai érseki megye apostoli 213 KN. 1942. május 23. 214 CSIZMADIA, 1966. 276—301.