Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

stratégiai szempontból, mert a vonal sík földön, homokon fut keresztül, ugyanazon község sőt ugyanazon birtokos földjét választja széjjel, így mindkét félre alkalmatlan. De képtelen vasútpolitikai szempontból is, mert a Tiszántúlról a tengerhez vezető vasutat középen szakítja meg.

16e Az érsek ezután más témákra tér át. Mindenekelőtt arra kéri a prímást, hogy próbálja elintézni — esetleg a bécsi apostoli nuneiuson keresztül —, hogy a postaközlekedés az ügyek gyökeres rendezéséig biztosítva legyen. Eddig a jugoszláv kormány hozzájárulása mellett az volt a gyakorlat, hogy Budánovics Lajos bunyevác eredetű Szabadka—-Szt. Terézi plébános rendszerint kéthetenként hozta a postát a demarkációs vonal egyik községébe, Érsekcsanádra, ahol Várady megbízottai átvették azt, és átadták az érsek postáját, amelyet a cenzúrázás után Szabadkára küldtek szét. Budánovics azonban május utolsó napjainak egyikén sürgönyzött az érseknek, hogy nem tud jönni. Várady abban reménykedik, hogy ez nem jelenti a postaközlekedés megszakadását. Mindenesetre erre reagálva kéri Cserhnochtól az intézkedést.

167 Kérését azzal egészíti ki, hogy fogadják el postaátvételre — Budánovics mellett — megbízottként Ditelján István és Hirka Balázs szabadkai hitoktatókat és Czeizlinger Lajos bajai plébánoshelyettest. E személyeket Várady azért nevezi meg, mert úgy látja, hogy Budonávics személyévei szemben a papság bizalma megingott. Hogy indokolt-e ez a bizalmatlanság, arról az érsek szerint lehetne vitatkozni, de azon nem, hogy valóban fennáll, ,,s noha bizonyítani nem lehet valószínűleg Budánovics közismert nemzetiségi érzületében gyökeredzik" — mondja

168 Várady másik sérelme, hogy Tantos Gyula bajaszentistváni plébánost a jugoszláv hatóságok fogva tartják. Tantos személye a következő módon exponálódott az ügyben. Mikor a jugoszlávok megszállták Bács megyét, a bajaszentistváni és a bácsi birtokok kezelésére Tantos Gyula vezetésével egy bizottságot rendelt ki az érsek. Ez volt a már említett autonómia bizottság, melyet a jugoszláv kormány is elismert. Tantos és a bizottság — Várady szerint — minden törvényes kötelezettségnek megfelelt, a szerbek által kirótt 400 000 korona adót kifizette (ezen felül apróbb zsarolásoknak is engedett), sőt túlment a kötelezettség határán, amikor a „minduntalan tolakodó" hatósági személyeknek részleteket közölt a Számadáskönyvekből, noha azt a hatóság nem követelhette s az egyházi vagyonkezelő sem volt arra kötelezhető. ,,A jugoszlávok eljárása azt a benyomást kelti, mintha intézkedéseikkel nyomatékot akarnának adni a bajai háromszögre be166 KÉL. I. Pol. ir. — Várady levele Csernoehnak a memorandum ügyében. Kalocsa, 1920. június 7. 167 U. o. 168 U. o.