Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

állama volt, s hogy bukása ennek az osztálynak a letiprásával járt. „Itt nem győzött le, nem tepert le osztály osztályt, nem győzte le senki a munkásosztályt, hanem a gazdasági és társadalmi rend gonosztevőit törték le"

131 Hogy ez nem az érsek személyes véleménye, hanem a püspöki karé, azt azért hangsúlyozzuk, mert Várady eddigi tevékenysége és felkészültsége felvetheti annak lehetőségét, hogy az érsek csupán azokból a politikai meggondolásokból azonosult a proletárdiktatúra ilyen beállításával, hogy a munkásosztály egyházi szempontból még megmenthetőnek vélt rétegét ne veszítsék el teljesen. Ez a szemlélet a katolikus politikai mozgalom keresztényszocialista szervezkedését is újra indokolttá teszi, mintegy átmenti létjogosultságát. Politikai tőke a baloldal ellen, az ingadozó munkásoknak precedensül állítható, elrettentésül a szociáldemokrata —kommunista beszervezés ellen. így feltétlenül hasznos a klerikális mozgalom számára, tehát követendő. Ugyanakkor nehéz feltételeznünk az érsekről, hogy a Tanácsköztársaságot ő is csak egy „gonosztevő" réteg garázdálkodásának tartotta, amely a munkásosztálytól mintegy elkülönülve tevékenykedett. Mikor a szociáldemokrata Garami mentegetőzésére válaszol — melyben a szerző azon fáradozik, hogy tisztára mossa a szociáldemokráciát a Tanácsköztársaságban játszott közreműködésétől —, azt mondja, hogy az utólagos gyűlölet semmit sem árt a kommunizmusnak. A szociáldemokrácia úgy van berendezve elvileg, hogy előbb vagy utóbb diktatúrát akar a társadalomra kényszeríteni

132 —-Ez a diktatúra pedig nem létezhet tömegbázis nélkül, miután az elnyomó apparátussal szemben kell kivívni azt. A Tanácsköztársaság kivívásában is döntő jelentősége volt a tömegek nyomásának, hiszen ez az erő a börtönből emelte vezetőit a hatalomra. Ügy gondoljuk, hogy ez az érsek figyelmét sem kerülhette el. Ugyanakkor Várady konkrét lépéseket is tett a konszolidáció érdekében. Kalocsán megalakította a „Zrínyi Gárdát", melynek célja a „tetőtől talpig katolikus érzésű és tiszta fényben tündöklő jellemek harcbaállítása a keresztény katolikus elvek érvényre juttatására minden téren, az egész országban. Jelszó: Ne rontsd a magyart'"

133 Felhívta a tanítói kart és a papságot, hogy a kommunista propaganda röpiratait, könyveit, esetleg képeit, melyek néhol még az iskolák könyvtárában megtalálhatók voltak, semmisítsék meg, „minthogy legnagyobb részt bomlasztó célzatú művek a tanulói ifjúságnak nem valók, az ifjúság a kellő bírálatra nem képes és minden ilyen fajta irányzatos olvasmány a tanulók fejlődését 131 LITT. CIEC Budapest, 1919. augusztus 22. — A Magyar Püspöki Kar tanácskozásáról. 132 KÉL. I. Pol. ir. Várady. ÉN. (1919 vagy 1920) Válasz Garami Ernő, .Szociáldemokrácia és bolsevizmus" c. cikkére, mely a „Népszavában" jelent meg. Kézirat. 133 LITT. CIKC Várady. Kalocsa, 1912. november 20. 3899.