Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában
emlegetni sokkal politikusabb dolog. De az önvédelem hangoztatása összefügghet azzal a pacifizmussal is, melyet a klerikális propaganda 1917-ben kezdett érvényesíteni a háborúval szembeni aktív forradalmi harc ellensúlyozására. Azonkívül Váradynál sem volt ez új, hiszen a Háziasszonyok Szövetségében is elhangzott — de ott csupán kiegészítésként. Most főszerepet kapott s az eredeti érvelés maradt el. Várady a nyugati demokráciák kritikájára abból az apropóból tér ki beszédében hogy az antant nemcsak fegyverekkel, hanem a „lelki megtévesztés fegyverével" is harcol ellenük. Ez pedig a demokrácia hangoztatása, a „becsvágyó uralkodók és diplomaták vezette" háborús politika ellen, melyet a legjobban érdekelt elem ,,a nép megkérdezése nélkül gyakorolnak". 114 Mindenekelőtt a demokrácia fogalmát definiálja majd ezt behelyettesíti az angol belpolitikába, és a következő észrevételt teszi : „Nem abban látom a miniszteri mindenhatóság érvényesülését a népakarattal szemben, hogy Anglia elfogadta a védkötelezettséget, elfogadta a polgári jognak minden korlátozását, amitől az angol lélek irtózott mert mindez az egyszer elfogadott háborús helyzet kényszerű következménye volt. Hanem igenis látom az angol demokrácia imbecillitását azon módban ahogyan ezen helyzetet előkészítették, látom a közvélemény tervszerű megejtésében, melyet már a háború előtt a Northcliff sajtó segítségével előkészítettek, a német gyűlölet felszításában, az angol diplomácia előzetes aknamunkájában, amely azután nem engedett többé a nemzetnek szabad választást." 115 Az amerikai demokráciát pedig azzal a kézlegyintéssel intézi el, hogy annak szoros kapcsolata a plutokráciával közismert tény, hogy a szenátus, a képviselőház külső drapéria csupán, s az igazi mozgatóerők a milliárdosok, érdekszövetkezetek és sajtójuk. így — fejezi be a gondolatsort Várady — ellenfeleink népháborút viselnek ugyan, de az „a tudatosan félrevezetett népek háborúja". 116 Nincs okunk vitatkozni az érsek végső konzekvenciájával. Érvelésének azonban van egy komoly szépséghibája. Nevezetesen az, hogy a nyugatinál lényegesen elmaradottabb gazdasági-társadalmi struktúra védelmében hangzott el. Várady ugyanebben az évben már a háború tanulságairól is ad ki főpásztori szózatot. „Használnunk kell az Isten által adott józan eszünket, hogy megértsük Isten látogatásának (ti. a háborúnak — H. G.) tanulságait, s a 114 U. o. 115 U. o. — Az ellenfeleket sorba véve így folytatja : „Ugyanez a játék ment végbe Franciaországban, ahol már húsz év előtt összezsugorodott revans gondolatát tüzelték fel. Azt is nap-nap mellett figyelhettük, hogy Olaszországban mint kényszerítette bele a kormány a sajtó segítségével, az utca terrorjával a túlnyomó többségben békés hajlamú népet, — sőt a túlnyomó többségben békés hajlamú parlamentet is a háborús politikába ..." 116 U. o.